Donald Trump amerikai elnök arra utasította Russell Vought költségvetési igazgatót, hogy dolgozzon ki végrehajtási rendeletet az egészségügyi kutatási támogatások ellenőrzésének átalakítására. A Politico értesülése szerunt a terv szerint új testületet hoznának létre, amelyben Vought és Jay Bhattacharya, a Nemzeti Egészségügyi Intézetek, az NIH igazgatója ülne, a döntésekhez pedig egyhangúság kellene.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a Fehér Ház költségvetési apparátusa vétójogot kaphatna a kongresszusi pénzből finanszírozott kutatási pályázatok egy része fölött. A részleteket még nem hozták nyilvánosságra, így egyelőre az sem ismert, minden támogatás vagy csak meghatározott programok kerülnének-e a testület elé. A rendszer évente több tízmilliárd dollárt mozgat meg, ezért már kisebb eljárási változtatásoknak is komoly hatásuk lehet az amerikai kutatóhelyek működésére és a hosszú távú projektek tervezhetőségére.
A terv a stratégiai kormányzati irányítás és az egyedi tudományos pályázatok politikai ellenőrzése közötti határt érinti.
Az NIH a világ egyik legfontosabb orvosbiológiai kutatásfinanszírozó intézménye. Egyetemek, kórházak és kutatóintézetek ezrei kapnak rajta keresztül forrásokat a daganatos betegségektől az Alzheimer-kóron és a fertőző betegségeken át a genetikáig és a gyógyszerfejlesztésig. A pályázatok szakmai bírálatát hagyományosan szakterületi kutatók végzik, akik a módszertani megalapozottságot, az újdonságot és a várható tudományos értéket vizsgálják.
A politikai vezetés eddig elsősorban a költségvetési keretek és a nagy prioritások meghatározásában vett részt, nem az egyes pályázatok végső elbírálásában. A kutatói pálya sajátossága, hogy az alapkutatás eredménye gyakran csak évekkel később válik alkalmazhatóvá. Emiatt a szakmai rendszer egyik fő célja éppen az, hogy a rövid távú politikai vagy üzleti szempontok ne szorítsák ki a bizonytalanabb, de nagy áttörést ígérő programokat.
Már zajlik a jogi vita
A Trump-kormány második ciklusában már több fronton változtatott ezen a modellen. Egyes egyetemi támogatásokat befagyasztottak vagy megszüntettek, és a kormányzat olyan kutatási programokat is célba vett, amelyeket a sokszínűséghez, a nemi identitáshoz vagy a klímapolitikához kötött. Szeptemberben kutatók csoportja újabb pert indított az NIH ellen, azt állítva, hogy a támogatások ideológiai szűrése sérti az alkotmányos véleményszabadságot és a szövetségi támogatási szabályokat.
A kormányzat ezzel szemben arra hivatkozik, hogy az adófizetők pénzéből megbízható, a közérdeket szolgáló kutatásokat kell finanszírozni. A vita nem előzmény nélküli: a második Trump-kormány már korábban is megpróbálta szűkíteni az egyetemek által elszámolható közvetett költségeket, és több intézménnyel külön finanszírozási konfliktusba került.
A most készülő rendelet azért jelenthet további fordulatot, mert a pénzek elosztásának végső pontjára telepítene politikai ellenőrzést. Az amerikai alkotmányos rendszerben a Kongresszus szavazza meg a kiadásokat, a végrehajtó hatalom pedig felhasználja az előirányzatokat. Ha a Fehér Ház olyan támogatásokat tartana vissza vagy irányítana át, amelyeket a törvényhozás meghatározott kutatási célokra különített el, abból újabb bírósági vita következhet.
A kérdés különösen érzékeny azért, mert az NIH döntései többéves programokat és több ezer kutatócsoport munkáját befolyásolják. A Kongresszus több tagja korábban is jelezte, hogy a végrehajtó hatalom nem írhatja át szabadon a törvényhozás által elfogadott előirányzatokat. A készülő rendelet ezért nemcsak tudománypolitikai, hanem hatalmi ágak közötti kérdéssé is válhat.
Az amerikai gyógyszeripar számos fejlesztése olyan alapkutatásokra épül, amelyeket korábban szövetségi pénzből végeztek.
A tudományos közösség attól tart, hogy a kiszámíthatóság gyengülése nemcsak az egyetemeket érintené. Az amerikai biotechnológiai és gyógyszeripar rendszeresen épít az NIH által finanszírozott alapkutatásokra, ezért a bizonytalanabb támogatási rendszer a klinikai fejlesztések és a befektetési döntések ütemére is hatással lehet.
Nemzetközi következménye is lehet a változásnak: az Egyesült Államok vonzerejét részben éppen a nagy, hosszú távon tervezhető kutatási források adják. Ha ez csökken, európai és ázsiai intézetek könnyebben csábíthatnak el laborokat és szakembereket. Különösen érzékeny terület a ritka betegségek és az alapkutatás finanszírozása, ahol a piaci megtérülés gyakran bizonytalan. Ezek a programok jellemzően erősebben támaszkodnak a hosszú távú állami támogatásokra, mint a gyorsan piacosítható fejlesztések.
Két ember kezében
A tervezett testület összetétele önmagában is jelzi az irányt. Vought a szövetségi közigazgatás erősebb elnöki ellenőrzésének egyik fő szószólója, Bhattacharya pedig az NIH vezetőjeként a tudományos apparátusért felel. Az egyhangú döntési szabály azt jelentené, hogy egyikük sem tudna a másik nélkül támogatást jóváhagyni. A Fehér Ház, az OMB és az egészségügyi minisztérium egyelőre nem közölt részletes végleges szöveget, így az is nyitott, hogy a rendszer milyen támogatási körre terjedne ki és milyen jogorvoslat maradna a pályázóknak.
A rendelet tényleges jelentőségét az mutatná meg, felülírhatna-e a politikai testület szakmailag magasra értékelt pályázatokat. A következő lépés a rendelet szövegének elkészítése. Addig nem lehet tudni, hogy a testület automatikusan minden nagy pályázatot megvizsgálna-e, vagy csak meghatározott értékhatár, téma vagy politikai prioritás alapján avatkozna be.
Már Donald Trump utódjáról suttogtak Dallasban