Miközben egyesek áldják a koffein jótékony hatását, és esküsznek arra, hogy anélkül lelohadnak, másokra semmilyen hatást nem gyakorol. Szakértők most azt állítják, hogy a koffein valójában nem ad plusz energiát a szervezetnek, csupán átsegít a fáradtságon, aluszékonyságon, álmosságon és azon a pillanaton, amikor teljesen leeresztenénk, s esetleg javítja a koncentrációképességünket. Ezt úgy éri el, hogy gátolja az adenozin hatását. Utóbbi olyan természetes szerves vegyület, amely alapvető szerepet játszik az emberi szervezet energiatermelésében, az alvás szabályozásában és a szívműködésben. Alapja az ATP-nak - adenozin-trifoszfát -, amely a sejtek fő energiaforrása.
A koffein hatása attól függ, hogy mennyi ideig marad a szervezetben. Egy csésze kávé elfogyasztása után a koffein felszívódik a véráramba, és gyorsan eljut az agyba. Közben a szervezet folyamatosan le is bontja – vagyis metabolizálja – a koffeint.
Ezt a májban egy enzim végzi, majd a lebontott anyagok a vizelettel kiürülnek. Az, hogy a máj milyen gyorsan bontja le a koffeint, egyetlen géntől függ, amelyet CYP1A2-nek neveznek.
Érdekes módon ezt bizonyos mértékig a származásunk is befolyásolhatja. Egy idén publikált tanulmány szerint az európaiak és a dél-amerikaiak átlagosan gyorsabban bontják le a koffeint.
A lebontás folyamata egyénenként változó, hat és húsz óra között lehet – mondja Dr. Marilyn Cornelis, a chicagói Northwestern Egyetem táplálkozástudományi docense. Előfordulhat, hogy megisszuk az első csésze kávét, és talán nem is érezzük a hatását. Két-három órával később azonban a koffein még mindig jelen van a szervezetben, és ha ekkor megiszunk egy második csészével, az már elég lehet ahhoz, hogy átbillenjen a mérleg nyelve, és elkezdjünk egy kicsit szorongani.
Mindezek hatását tovább fokozzák a kávé mellett még rendszeresen fogyasztott kóla, az energiaital, csokoládé (inkább ét), rágógumi, sporttáplálék-kiegészítő, amelyek mind tartalmaznak bizonyos fokig koffeint.
A koffein lebontásában is szerepet játszó DNS persze messze nem magyaráz meg mindent. Úgy tűnik, hogy a dohányzás – a vapelés valószínűleg nem – arra ösztönzi a májat, hogy jóval gyorsabban bontsa le a koffeint: a folyamat akár 65 százalékkal is felgyorsulhat.
Ez minden bizonnyal magyarázatot ad arra is, hogy a dohányosok miért hajlamosak több kávét inni, vagy arra, hogy miért érezhetik hirtelen sokkal erősebbnek a megszokott kávéjuk hatását azok, akik abbahagyják a dohányzást.
A rendszeressé váló kávéfogyasztással jár, hogy bizonyos idő után toleránssá válik a szervezet, azaz a kevésbé érzékenyek a koffeinre rendszeres kávéfogyasztók, mert a szervezet alkalmazkodik az anyag jelenlétéhez. Ha viszont akárcsak néhány hétig nem viszünk be szervezetünkbe koffeint, az agyban az alkalmazkodási folyamatok visszafordulnak. Emiatt az első kávé hosszabb kihagyás után a szokásosnál jóval erősebb felpörgést vagy remegést okozhat.
Az alváskutatók gyakran azt javasolják, hogy lefekvés előtt legalább hat órával már ne fogyasszunk koffeint.
Dr. Lindsay Browning pszichológus és alvásszakértő szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy a koffein nemcsak azt akadályozhatja meg, hogy elaludjunk, hanem az alvás minőségét is ronthatja: „Azt szoktam javasolni az embereknek, hogy ha körülbelül este 10-kor fekszenek le, akkor délután 2 óra után már lehetőleg ne fogyasszanak koffeint”.
Ugyanakkor azt is elismeri, hogy nincs mindenkire érvényes, merev szabály, mert az biztosra mondható, hogy egyénfüggő helyzetek vannak.
A BBC elemzésében például a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) azt tanácsolja a várandós nőknek, hogy napi 200 milligramm alatt tartsák a koffeinbevitelüket. Ez nagyjából két bögre filterkávénak felel meg. Vizsgálatok ugyanis összefüggést találtak a koffeinfogyasztás és az alacsony születési súly, valamint más terhességi komplikációk között.
A mértékletesség, mint minden ajzószernél, itt is alapszabály. Peter Rogers, a Bristoli Egyetem táplálkozástudományi emeritus professzora szerint ez azért fontos, mert annak ellenére, hogy a koffein viszonylag biztonságos, remeghetünk és rosszul is lehetünk tőle, hogy nem ismerjük a határainkat.
A koffeintúladagolás nagyon ritka, a súlyos mérgezések pedig szinte mindig koncentrált koffeintartalmú termékekhez kapcsolódnak, amelyekből néhány grammot akár néhány perc alatt is el lehet fogyasztani.
A kávérajongók számára jó hír, hogy a rendszeres – igaz, nem feltétlenül olcsó – reggeli kávézás javíthatja egészségi állapotunkat. Bár a kutatók egyelőre nem tudják egyértelműen bizonyítani, hogy ennek hátterében kizárólag a kávé áll, de évtizedek kutatásai arra utalnak, hogy a mértékletes kávéfogyasztóknál több súlyos betegség kockázata is alacsonyabb lehet, és még az is előfordulhat, hogy valamivel tovább élnek, mint azok, akik egyáltalán nem fogyasztanak kávét.
