Jövőre kerülhet vissza az MTA-hoz a kutatóhálózat, amely a jövő héten új elnököt kap

Csütörtökön egyeztetett Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterrel annak a négy humán kutatóközpontnak (Társadalomtudományi, Humán Tudományok, Közgazdaság- és Regionális Tudományi, Nyelvtudományi) a főigazgatója, amelyet tavaly leválasztottak a HUN-REN-nek nevezett hálózatról, és az ELTE-hez csatoltak. A négy kutatóközpont a HUN-REN többi egységéhez hasonlóan vissza fog térni a Magyar Tudományos Akadémia szárnyai alá, az átalakulás viszont kétlépcsős lesz – tudta meg a Népszava Lipp Veronikától, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójától.

A tárgyaláson a miniszter megerősítette, hogy Stipsicz Andrást, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet főigazgatóját kérte fel a kutatóhálózat ideiglenes elnökének, amíg a végleges működési forma létrejön, később pályázat útján keresnének új vezetőt. Mivel a kinevezés joga nem a miniszternél van, Stipsicz Andrást a jövő hét második felében a HUN-REN irányító testülete és felügyelőbizottsága választhatja majd meg.

A tervekhez képest egyébként késik a kutatóhálózat MTA-hoz való visszakerülésének időpontja, a törvényjavaslatnak a korábban kitűzött ütemterv szerint már át kellett volna mennie a társadalmi egyeztetés folyamatán, de egyelőre a törvényalkotási folyamat zajlik a minisztériumban. Lipp Veronika elmondása szerint az eredeti terv az volt, hogy teljesen új jogszabályt alkotnak, de idő hiányában a meglévő HUN-REN-törvényt módosítják. 

Az egyik legnagyobb kérdés az volt, hogy a kutatóközpontok milyen formában fognak tovább működni: költségvetési szervként az államháztartási törvény hatálya alatt, vagy úgynevezett „sajátos jogállású jogi személyként”, ahogy most a HUN-REN. Az egyes kutatóközpontokban ezzel kapcsolatban nem volt egységes az álláspont, de Lipp Veronika szerint egy dolog már biztos: a kutatóhálózat nem az államháztartáson belül működik majd. „Számomra nem elsősorban az a kérdés, hogy pontosan milyen szervezeti lépésekben jutunk el a végleges modellhez, lényegesebb, hogy olyan stabil és átlátható keret jöjjön létre, amely biztosítja a kutatás szabadságát, a hosszú távú tervezhetőséget és a megfelelő finanszírozást” – mondta erről a főigazgató.

Lipp Veronika a legsürgetőbbnek azt tartja, hogy megtörténjen a négy humán kutatóközpont bérhelyzetének rendezése. A tavaly az ELTE-hez csatolt kutatóközpontok 1200 dolgozója ugyanis kimaradt abból a 30 százalékos fizetésemelésből, amelyben a HUN-REN kötelékébe tartozók részesültek, ennek következtében jelentős bérkülönbség alakult ki a különböző intézetek dolgozói között. „A bölcsész- és társadalomtudományi kutatóközpontokban dolgozó kutatók bére hosszú ideje jelentősen elmarad attól a szinttől, amelyet a munkájuk és a képzettségük indokolna. Ezt nem lehet pusztán szervezeti átalakítással megoldani. Nem sokat érünk egy tökéletes szervezeti modellel, ha közben nem tudjuk megtartani a kutatóinkat. A minisztérium ugyan ígéretet tett a bérrendezésre, de azt nem tudjuk, hogy a pénzt mikor kapjuk meg, és hogy a bérkorrekció visszamenőleges lesz-e.”

Ez utóbbi pozícióhoz már legalább ötéves, PhD utáni kutatói tapasztalat, nemzetközi publikációs és előadói tevékenység, pályázati aktivitás és vezető kutatói munka szükséges.

„A Nyelvtudományi Kutatóközpont egyszerre végez nemzetközileg elismert alapkutatásokat és lát el számos közfeladatot: itt készül A magyar nyelv nagyszótára, munkatársaink nyelvhasználati és helyesírási tanácsadást végeznek, részt vesznek a jelnyelvi képzésben, s szakvéleményt készítenek az engedélyezésre benyújtott utó- és családnevekről. Mindez magas szintű, speciális szaktudást igényel, amelynek a megtartását és utánpótlását a jelenlegi bérek hosszabb távon veszélyeztetik” – hangsúlyozta Lipp Veronika, és hozzátette: egy kutatóintézet hosszú távú működőképességét végső soron az dönti el, hogy képes-e megtartani és odavonzani a jó kutatókat. Az átalakítás végső mérlegét ennek alapján lehet majd megvonni.