Szerbiában október 25-én előre hozott parlamenti választást tartanak, és a kampány egyik legérdekesebb kérdése továbbra is az, kik kerülnek fel a hónapok óta tiltakozó diákok választási listájára. A Diáklista – Győznek a diákok (Studentska lista – Studenti pobeđuju) szeptember 9-én hivatalosan megalakult, tizennégy alapítójáról már tudni lehet, hogy jelölt lesz. A teljes, 250 fős névsort azonban a mozgalom csak a lista választási bizottsághoz történő benyújtásakor, hétfő este ígérte nyilvánosságra hozni. Željko Hubač dramaturg vasárnap azt mondta, a beadás hétfő este várható.
Ebben a bizonytalan helyzetben került a figyelem középpontjába Dejan Bodiroga. A Danas hétvégi portréja szerint egyre több találgatás szól arról, hogy a szerb és jugoszláv kosárlabda egyik legnagyobb alakja rajta lehet a diáklistán, sőt egyesek listavezetőként emlegetik. Hivatalos megerősítés továbbra sincs. Politikai jelentősége éppen ezért van annak, hogy a kormányhoz hű média már napok óta kész tényként kezeli lehetséges szerepvállalását, és megkezdte hiteltelenítését. Aleksandar Vučić is arról beszélt, hogy a sportolói hírnév önmagában nem jelent politikai alkalmasságot.
A hatalom nehezen talál fogást rajta
Bodiroga a kilencvenes és a kétezres évek szerb-jugoszláv kosárlabdájának egyik szimbóluma. Két világbajnoki és három Európa-bajnoki címet nyert, klubszinten pedig a Real Madrid, a Panathinaikosz és a Barcelona játékosaként vált európai klasszissá. Háromszor nyerte meg az Euroligát, 2022 óta pedig a sorozat elnöke. Népszerűsége ráadásul nem kötődik a hagyományos ellenzéki pártokhoz, ezért a kormánypárti kommunikáció nehezebben tudja rá alkalmazni azt a megszokott sémát, amely az ellenfeleket külföldi érdekek kiszolgálójaként vagy a szerb nemzeti ügyekkel szemben álló elitként mutatja be.
Ebben különösen fontos Bodiroga korábbi közéleti szerepvállalása. 2008-ban, Koszovó függetlenségének a kikiáltása után a belgrádi nagygyűlésen kifejezetten erős nemzeti hangú beszédet mondott, és kijelentette: Koszovó Szerbia. Vagyis nehéz hitelesen azzal támadni, hogy érzéketlen lenne a szerb nemzeti narratívára. Ugyanakkor 2023-ban aláírta a ProGlas kezdeményezését a választói részvétel és a demokratikus intézmények megerősítése érdekében, az újvidéki pályaudvari tragédia után pedig rendszeresen megjelent a diákok tüntetésein.
A diáklista már kampányüzemmódban van
A mozgalom szeptember 10-én, Újvidéken tartotta első nagy választási rendezvényét, ahol újabb hét jelöltet mutatott be. A független tömegbecslés szerint mintegy 5600-an vettek részt a gyűlésen. A következő napokban országszerte hosszú sorok alakultak ki a támogatói aláírások gyűjtésénél; több helyen a diákok és ellenzéki pártok közjegyzőhiányra panaszkodtak. A kormányzó Szerb Haladó Párt eközben már benyújtotta saját listáját több mint 224 ezer támogató aláírással, és Aleksandar Vučićot nevezte meg miniszterelnök-jelöltként.
Bodiroga a 2025. június 28-i vidovdani belgrádi nagygyűlésen már nyíltan a tiltakozók mellé állt. Azt mondta, szégyen, hogy a hatalom terroristáknak nevezi a fiatalokat, miközben szerinte bűnözőket véd, és a diákokat nevezte Szerbia jövőjének. Beszédét azzal zárta, hogy együtt játsszák végig a mérkőzést a győzelemig. Ez a mondat most új jelentést kapott: ha valóban jelöltként indul, a sportikonból közvetlen politikai szereplő lesz; ha nem, a hatalom támadásai akkor is országos kampányfigurává emelték.
A diáklista összetétele már az első nyilvánosságra hozott nevek alapján is tudatosan eltér a hagyományos pártlistákétól. Egyetemi oktatók, középiskolai tanárok, művészek és szakmai szereplők kaptak helyet rajta, az újvidéki kampánynyitón pedig kardiológust, politológust, filozófust és színészt is bemutattak. A mozgalom ezzel azt igyekszik bizonyítani, hogy nem pusztán tiltakozó hálózat, hanem kormányzati alternatívát előkészítő szakmai közeg. Vučić ezzel szemben azt állítja, hogy a jelölteket valójában külföldi szereplők válogatják, és a diákplenáris döntéshozatal csak látszat.
Bodiroga neve ezért több szinten is szimbolikus. Nem csak sportolóként ismert: az Euroliga vezetőjeként évek óta tárgyal klubokkal, tulajdonosokkal és nemzetközi szervezetekkel, vagyis a politikai tapasztalat hiányára épülő támadás sem teljesen kockázatmentes.
Ugyanakkor nincs saját pártszervezete, és nem ismert részletes politikai programja,
ezért indulása esetén neki is gyorsan bizonyítania kellene, hogy a személyes tekintélyt képes közpolitikai álláspontokká alakítani. Éppen ez teszi a lehetséges szerepvállalását egyszerre erőssé és bizonytalanná.
Vučić rendszerének továbbra is hatalmas szervezeti és médiafölénye van, a diákmozgalom pedig most próbálja a tüntetések erkölcsi tőkéjét választási gépezetté alakítani. Egy híres név önmagában nem oldja meg a programalkotás, a vidéki szervezettség vagy a szavazatszámlálás ellenőrzésének problémáit. Bodiroga lehetséges szerepe mégis kényelmetlen a hatalom számára, mert olyan embert állíthat a diákok oldalára, akinek a hazafiságát nehéz megkérdőjelezni, ismertségét nem politikai párt építette fel, és akit a szerb társadalom jelentős része már jóval a mostani konfliktus előtt saját hősének tekintett.
