Tovább emelkedett az olaj ára hétfő hajnalban, miután az Egyesült Államok és Irán kölcsönös hajótámadásai egyre súlyosabban zavarják a Hormuzi-szoros forgalmát. A Brent típusú északi-tengeri olaj hordónkénti ára 96,80 dollárig, az amerikai WTI 92,14 dollárig drágult. A piac attól tart, hogy a kereskedelmi hajózás tartós visszaesése hónapokra korlátozhatja a közel-keleti exportot.
A drágulás már a múlt héten is látványos volt. A Brent 7,8 százalékkal, a WTI csaknem tíz százalékkal emelkedett, miközben a Perzsa-öbölből induló olajszállítás csökkent. A Hormuzi-szoroson békeidőben a világ olajellátásának körülbelül ötöde halad át, így néhány napos fennakadás is gyorsan megjelenik a világpiaci árakban.
A helyzetet a hétvégi katonai eszkaláció súlyosbította. Az amerikai Középső Parancsnokság közlése szerint az Egyesült Államok három iráni olajszállító hajóra mért csapást. Washington a támadásokat iráni rakétacsapásokra adott válaszként indokolta.
Az iráni Forradalmi Gárda haditengerészete közben azt közölte, hogy több olajszállító és amerikai érdekeltségű hajót vett célba. A hétvégi események jelentős eszkalációt jelentenek, mert a kereskedelmi tankerek immár tudatosan a kölcsönös gazdasági nyomásgyakorlás eszközeivé váltak.
A hajózási adatok gyorsan romló helyzetet mutatnak. Az elmúlt tíz napban naponta átlagosan mindössze tíz áruszállító hajó haladt át a Hormuzi-szoroson. Ez május óta a legalacsonyabb érték. Szombaton mindössze két, vasárnap hat hajó használta a fontos kereskedelmi útvonalat.
A teljes lezárásnál is veszélyesebb lehet a tartós forgalomcsökkenés
Irán tovább növelheti a bizonytalanságot azzal, hogy korlátozott hajózási övezet kijelölésére készül a szoros közelében. Mohszen Rezái, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezető tisztségviselője szerint a részleteket a következő napokban jelentik be. Egy ilyen övezet jogi és katonai vitákat okozhat, különösen akkor, ha Teherán megpróbálja ellenőrizni vagy feltartóztatni a rajta áthaladó hajókat.
A Hormuzi-szoros földrajzi adottságai miatt a világ energiapiacának egyik legsérülékenyebb pontja. A Perzsa-öbölből induló szaúdi, iraki, kuvaiti, katari, bahreini és emirátusi export jelentős része ezen az útvonalon jut ki az Indiai-óceánra. Léteznek kerülő csővezetékek, de kapacitásuk messze nem elegendő a teljes kieső tengeri mennyiség pótlására.
A legnagyobb kockázat jelenleg nem a szoros teljes lezárása, hanem a tartósan alacsony forgalom.
A hajótulajdonosok és biztosítók egyre magasabb kockázati felárat számítanak fel, a személyzet biztonsága miatt pedig több társaság csak különleges feltételekkel vállal áthaladást. Ez önmagában is növeli az olaj és a cseppfolyósított földgáz szállítási költségét.
Az OPEC+ mozgástere korlátozott, mert a Perzsa-öbölből származó többletolaj is ugyanazon a veszélyes hajózási útvonalon jutna a piacra. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek rendelkezik olyan vezetékekkel, amelyek részben megkerülik a Hormuzi-szorost, ezek azonban csak a regionális export egy részét képesek átvenni. Katar LNG-kivitele különösen sérülékeny.
A piac ugyanakkor azt is figyeli, mennyi ideig képes Irán fenntartani a szoroson gyakorolt nyomást. A Reuters hétvégi elemzése szerint az amerikai gazdasági és katonai szorítás már érezhetően csökkentette Teherán olajbevételeit és devizához jutását. Ez mérsékelheti az iráni vezetés mozgásterét, de a Forradalmi Gárda továbbra is képes veszélyeztetni a hajózást, ezért a biztosítók és a hajótársaságok számára a kockázat nem szűnt meg.
Száz dollár fölött új inflációs hullám jöhet
Az európai gazdaság számára a tartós olajár-emelkedés új inflációs hullám veszélyét jelenti. Az energiaárak az elmúlt években már többször közvetlenül befolyásolták az Európai Központi Bank kamatpolitikáját. Ha a Brent tartósan száz dollár körül vagy fölötte marad, az üzemanyagok, a szállítás és számos ipari termék ára emelkedhet.
A helyzet különösen kellemetlen, mert az európai gazdaság növekedése továbbra sem erős. A magasabb energiaár egyszerre csökkenti a háztartások elkölthető jövedelmét és növeli a vállalatok költségeit. Az inflációs nyomás miatt a jegybankok kevésbé tudnak kamatcsökkentéssel segíteni a gazdaságnak.
Magyarország számára a hatás elsősorban az üzemanyagárakon és az infláción keresztül jelentkezhet.
A hazai üzemanyagárakat a nyersolaj világpiaci ára, a forint árfolyama és az adók együttesen alakítják. A tartós nemzetközi drágulás előbb-utóbb a magyar kutakon is megjelenik.
A fuvarozás és a mezőgazdaság különösen érzékeny a dízel árára. A magasabb szállítási költség az élelmiszerektől az ipari termékekig sok áru árába beépülhet. A légitársaságok költségei is emelkednek, ami a repülőjegyek árára gyakorolhat nyomást.
A mostani helyzet egyik fontos különbsége a korábbi közel-keleti válságokhoz képest, hogy kereskedelmi hajók már közvetlen katonai célpontokká váltak. A biztosítók és a hajótársaságok ezért nem várják meg feltétlenül a szoros formális lezárását: már a támadások kockázata is elegendő lehet ahhoz, hogy visszafogják a forgalmat.
A hétfő hajnali 96 dollár fölötti Brent tehát elsősorban kockázati ár. A piac azt árazza, hogy a Hormuzi-szoroson hónapokig fennmaradhat a bizonytalanság, miközben az Egyesült Államok és Irán a katonai nyomásgyakorlást az energiaszállításokra is kiterjesztette. Ha újabb tankerek kerülnek célkeresztbe, a százdolláros olaj hamarosan ismét mindennapos piaci valóság lehet.
Szaúd-Arábiának és az Egyesült Arab Emírségeknek vannak Hormuzt elkerülő vezetékei, kapacitásuk azonban nem elég a Perzsa-öböl teljes exportjának kiváltására. Katar LNG-kivitele különösen függ a szorostól.
