Magyar Péter miniszterelnök a napokban úgy fogalmazott Tasnády Katalinról, hogy valószínűleg ő lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) legfontosabb vezetője. Ez nem tűnik túlzásnak: mint arra az NVVH elnökévé megválasztott Unger Anna is utalt, a tényleges nyomozói, szakmai munkát az NVVH nyomozati elnökhelyettese fogja majd össze.
A legtöbb, általunk megkeresett ismert büntetőügyvéd, bíró nem vagy csak futólag találkozott korábban Tasnády Katalin nevével. Azonban azt is fontosnak tartották leszögezni, hogy ez nem jelent semmit, az ügyek ugyanis sokszor nem a bíróságra járó „tárgyalós” ügyészen múlnak, hanem az olyan beosztott, nyomozó ügyészeken, mint amilyen Tasnády volt.
Egyik forrásunk azt mondta, egy jó ideje elfekvő, rendőrségek és ügyészségek között ide-oda passzolgatott sértetti ügy kapcsán találkozott Tasnády Katalinnal.
„Mintha onnantól szárnyakat kapott volna a történet” – emlékezett vissza. Mint mondta, a korábban hosszú ideje parkoltatott ügyet Tasnády ügyészként rendkívül gyorsan végigütötte, sőt az addigiakhoz képest pluszvádat is felderített és az elkövető nyakába akasztott.
Más szakmai forrásunk is úgy látta, hogy az ügyésznő rendkívül elhivatott, amolyan „hajtós” ügyész, aki ugyanakkor közvetlen, néhány kollégájától eltérően egyáltalán nem egy megközelíthetetlen figura. „Ő az ügyész, aki mindig felveszi a telefont” – mondta több ügyvéd is.
Forrásaink kivétel nélkül azt is kiemelték, hogy Tasnády emellett közvetlen, sőt, amennyire a helyzet engedi, humoros is.
Az elnökhelyettes szakmai önéletrajzából – erről először az Index írt – az derül ki, hogy végig kemény háttérmunkás volt, és kezdettől fogva a büntetőjog, bűnüldözés érdekelte, továbbá végigjárta a szakmai ranglétrát. 2006-ban diplomázott le a Károli Gáspár Református Egyetemen, majd büntetőügyi szakjogász lett, ami mellé 2015-ben rendőrszervezői képesítést is szerzett a Miskolci Egyetemen.
Diploma után egy szentendrei ügyvédi irodában is dolgozott, majd ügyvédi szakvizsga után a rendőrségnél folytatta.
Előbb egy évig a budaörsi rendőrkapitányságon volt, 2011–12-ben pedig a BRFK gazdaságvédelmi osztályán dolgozott, jellemzően kisebb (ám – mint forrásaink mondták – nagyon is melós) gazdasági bűncselekményeken.
Ezt követően került át az ügyészséghez, előbb a IX. kerületi ügyészségre, majd következett az eddigi leghosszabb állása, 2013 és 2024 között a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen dolgozott.
Vélhetően ez a munkahelye az NVVH-s kinevezésében komolyan nyomott a latba, hiszen forrásaink szerint itt kifejezetten a büntetőeljárásokhoz kötődő titkos információgyűjtéssel kapcsolatos engedélyezési feladatokat látott el. Azaz jócskán érthet a bírói-ügyészi engedélyhez kötött titkos felderítéshez, ami nélkül – szakmai vélekedések szerint – a korrupcióellenes nyomozás mit sem ér.
2024-ben került a Központi Nyomozó Főügyészséghez, a nyomozásfelügyeleti osztályra, majd 2025-ben főügyészségi beosztott ügyész volt, ahol egyes forrásaink szerint már jócskán belefolyt a jelenleg is sajtóban keringő, a politikai elithez, a NER-hez kötődő „nagy” korrupciós ügyek felderítésébe is.
Volt olyan ügyvédi forrásunk, aki ebben az időszakban „tárgyalós” ügyészként is találkozott Tasnády Katalinnal, aki kifejezetten korrupciós ügyekben képviselte a vádat. „Nem nagy médianyilvánosságot kapott, ám nagyon is fajsúlyos korrupciós ügyek voltak” – írta körbe egy védőügyvéd forrásunk Tasnády működését, aki szerint nagyon felkészült, szakmailag kifogástalan volt az ügyésznő tárgyalótermi fellépése.
Az, hogy az ügyészségen, a Polt-érában nem nevezték ki vezetőnek, ügyvédi forrásaink szerint két dologgal magyarázható. Tasnády Katalin az ügyészségi vezetőgárdához képest relatíve fiatal, másfelől ez inkább biztató, mivel sokak szerint a nem kinevezés inkább annak volt a jele, hogy nem tartozhatott a rendszer kegyeltjei közé. Inkább egyike volt azoknak a háttérmunkásoknak, akiket a nélkülözhetetlen szakmai munkájuk miatt meg- és benntartott a rendszer, de nem igazán tolták őket előtérbe.
A Tisza első igazi töréspróbája Unger Anna kinevezése