Legkevesebb 500 milliárd forintot oszthatott szét nem nyilvános, úgynevezett 2000-es kormányhatározatokban az Orbán-kormány az áprilisi választást megelőző hónapokban – írja a 24.hu a közérdekű adatigényléssel megszerzett iratok alapján.
A Miniszterelnökség azokat a dokumentumokat adta ki, amelyek nyilvánosságra hozatala a kancellária megítélése szerint nem sért nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy bűnüldözési érdeket.
A portál 55, Orbán Viktor aláírását viselő határozathoz jutott hozzá, a számozás alapján pedig arra jutott, hogy további 28 irat a felülvizsgálat után is titkos maradhat. A nyilvánosságra került döntések túlnyomó része költségvetési átcsoportosításokról és pénzjuttatásokról szólt. Cégek, alapítványok, egyesületek, kulturális szervezetek, egyházmegyék és költségvetési területek kaptak pénzt, de sportesemények, programok és ingatlanvásárlások finanszírozása is szerepelt közöttük.
Vizsgálja a Tisza-kormány az Alapjogokért Központnak kifizetett milliárdokatA dokumentumokban 16 vállalkozás számára összesen 47 milliárd forintos támogatásról rendelkeztek, egyenként 190 millió és 14 milliárd forint közötti összegekben. A Vajda-Papír Kft. dunaföldvári beruházására több mint 11,5 milliárd forint jutott, míg két Rosenberger-cég három vidéki gyártókapacitás-bővítésére 14 milliárd forintos feltételes támogatási ajánlatot adtak. Három, elvileg nem nyilvános tételt Szijjártó Péter később a minisztériuma honlapján is bejelentett.
Februárban 6,2 milliárd forint alapítói adományt kapott a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány. A határozat szerint az alapítványt a „céljai és közfeladatai hatékony megvalósítása érdekében” támogatják. Két NER-es cég kötvénykibocsátásához kapcsolódó intézkedések is bekerültek a dokumentumokba: összesen 500 millió eurónyi, akkori árfolyamon közel 200 milliárd forint értékű kötvényről volt szó, az ügyletbe bevonták az állami Eximbankot, a kormány pedig készfizető kezességet vállalt.
A Transparency International jogi igazgatója szerint a 2000-es határozatok ilyen használata jogszerűtlen. Ligeti Miklós azt mondta, költségvetési forrásokról és pénzjuttatásokról nem lehet ilyen módon dönteni, mert ezeknek közlöny-nyilvánosságot kell kapniuk. Úgy véli, a megszerzett határozatok formai értelemben törvénysértők.
Több mint száz döntését nyilvánította titkosnak az Orbán-kormány a Magyar-kormány hivatalba lépése előtt
