A tankerületi központok nyári felülvizsgálatának eredményeit tartalmazó jelentés a kormányzati kommunikációban megjelenteken túl más megállapításokat is tartalmaz, ám a teljes jelentés egyelőre nem nyilvános döntés-előkészítő anyag, jogszabályalkotást alapoz meg. Ezek a jogszabályok fogják majd meghatározni, hogy a jövőben milyen döntéseket hozhatnak meg önállóan a tankerületek – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) lapunknak küldött válaszából, miután a tankerületi központok átvilágításának részletesebb eredményeiről érdeklődtünk.
Mint a Népszava is megírta, az OGYM az idei nyár folyamán átvilágította a tankerületi központok működését: a vizsgálat egyebek mellett megállapította, a tankerületek döntéseit indokolatlan központi engedélyezési kötelezettségek lassították, a tankerületek gazdálkodása nem lett átláthatóbb, miközben a működési kiadások folyamatosan emelkedtek, az intézmények felújításai és karbantartásai elmaradtak.
Az oktatási rendszer teljes átvilágítására készül a Tisza-kormány, minden más csak utána jöhetAz eddigi rendszer nem biztosított megfelelő önállóságot az intézményeknek és a tankerületeknek, mindez nem az oktatás fejlesztéséhez, hanem a leépüléséhez vezetett.
Az OGYM lapunknak küldött tájékoztatása szerint az egyelőre nem nyilvános jelentés részletes megállapításaira alapozva olyan szabályozáson dolgoznak, amelynek célja „a tankerületeknél éppúgy, ahogy az iskolák esetében, a nagyobb autonómia biztosítása, hogy a döntések helyben szülessenek, felelős vezetők által”.
Augusztus 20-án már valamennyi tankerületi igazgatói posztot nyílt pályázaton hirdettek meg, a pályázatok benyújtási határideje szeptember 20-a, a pályázati szakasz tervezett lezárása pedig november 1-je. A tankerületi igazgatók kiválasztásával kapcsolatos kérdéseinkre az OGYM azt írta, a pályázatok vezetői koncepcióból, motivációs levélből és „alátámasztó dokumentumokból, nyilatkozatokból” állnak, ezek közül a vezetői koncepciókat véleményezhetik az érintett települések polgármesterei, valamint az adott tankerülethez tartozó iskolák alkalmazotti közösségei.
– A pályázatok formai és jogszabályi megfelelőségét a Klebelsberg Központ (KK) ellenőrzi. A KK elnöke 5 tagú pályázati bizottságot kér fel, ez a bizottság rangsorolni fogja a pályázókat. Mindezek együttes figyelembevételével a KK elnöke javaslatot terjeszt az oktatási miniszter elé. A döntést a miniszter hozza meg – írták.
Nyugdíjba megy a Klebelsberg Központ elnökeVizsgálatot rendelt el Lannert Judit a 45 milliárd forintos tankönyvszerződés ügyében– Jó döntés lehet, hogy a tankerületi központok is nagyobb szabadságot kapjanak, ennek ellenére szükség lesz a központok működésének ellenőrzésére – nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Totyik Tamás szerint a kormánynak egy, a fenntartóktól független ellenőrzési rendszert kellene létrehoznia az esetleges visszaélések elkerülésére. A tankerületek átvilágításáról szóló jelentéssel kapcsolatban azt mondta: ha nyilvánosságra hoznák a teljes jelentést, kiderülhetne az is, hogy az elmúlt években mennyire alulfinanszírozott volt a közoktatás és a tankerületi rendszer.
Minden iskolafejlesztést kutatással alapoznának meg
A jövőben a Klebelsberg Központ (KK) elsődlegesen az iskolákat fogja támogatni, olyan fejlesztések (programok és projektek) megvalósításával, amelyek az iskolák egyedi igényeire és helyzetére képesek válaszokat adni – ezt arra a kérdésünkre válaszolta az oktatási tárca, pontosan milyen szerepet szánnak a jövőben a KK-nak, amely eddig középirányító szervként a tankerületi központok működéséért felelt. A minisztérium szerint a jövőben kiemelt jellemzője lesz a KK működésének, hogy minden iskolafejlesztést kutatással alapoz meg, követ és az eredményeit is méri. – Ebben az értelemben beszélhetünk kutató-fejlesztő háttérintézményről. Önálló (alap)kutatást a KK nem fog végezni – írták.
Tankerületi, iskolai korrupció: négy esetben még nyomoz a rendőrség, egy összevont ügyben már vádemelési javaslat is van