Unger Anna megválasztása a Magyar-kormány eddigi messze legkockázatosabb lépése. Bármit tesz, bármit lép a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökeként, azt a Tisza-kormánynak és személy szerint Magyar Péternek fogja felszámítani a nép.
Hogy leegyszerűsítsem: Unger Anna vezetése alatt az NVVH vagy levadász néhány magasan hordott fideszes skalpot – ez nem feltétlenül jelent jogerős ítéletet, elég, ha a jónép valamelyik tekéntetes urat bilincsben látja –, vagy a 2030-as választásokon minimum ugrik a Tisza-kétharmad, de még akár a kormánytöbbség is.
Túlzás? Képzeljük el nyugodtan azt a szituációt, hogy mondjuk 2030-ban, esetleg előtte, egy időközi választás hajrájában Orbán Viktor feltölt néhány ártatlan nyaralási fotót magáról, ahogy lógatja a lábát egy luxusjachtról a Kornati-szigetek előtt. És mondjuk lesz egy ütőképes fiatal párterő, amely ugyanolyan influenszermódszerekkel, a semmiből sarjad ki, mint Magyar Péter Tiszája. És valós elszámoltatást ígér.
A politika vastörvénye ezúttal is dolgozik.
Ahogy a 16 éven át rendíthetetlenül a hatalmon truccoló, gigantikus hatalomgépezetté lett Fidesznek pont a mérhetetlen ereje lett a legfőbb ellensége, és a NER-halálcsillag éppen az orrunk előtt roppan össze a saját súlya alatt, úgy a „bilincs-rács-rács” jelszóval kampányoló és elképesztő gyorsasággal népszerűvé lett politikus-influenszer népszerűsége is pillanatok alatt az ellentétébe fordulhat.
A Fidesz 16 évével példálózni pedig igencsak botor dolog. A NER túlélése megannyi, Orbánnak szerencsés – nekünk annál szerencsétlenebb – körülmény páratlan együttállásából fakadt, leginkább abból, hogy 2012 és 2020 között ömlött az EU-pénz az országba. Így a magyar nép zöme vállat vont a Fidesznek a szavazókat totálisan hülyének néző, az országot meg semmibe vevő-vivő végtelen hitványsága és elvtelensége láttán.
Magyaréknak már nem lesz ilyen szerencséjük. Nekik nemhogy 16, de még nyolc év sem fog megadatni, ha a nép úgy látja, hogy nem váltják be a kampányígéreteiket. Ezek közül is messze a legfontosabb az elszámoltatás. Nem vagyok Medián és még kevésbé Hann Endre, de bizton állíthatom, hogy 10 tiszás szavazóból kb. 12 ezt emeli ki máig mint legfontosabb elvárását.
Mármost ha ezek után kialakul egy olyan érzület, hogy Unger Anna is csak Keller László–Budai Gyula-féle béna kacsaként, tipegve próbál elszámoltatni, úgy megjósolható, hogy amilyen hevességű volt a Tisza áradása tavasszal, olyan drámai lesz az apadása is.
Innen nézve Magyar Péter irgalmatlanul kemény, személyes kockázatot vállalt a soha semmilyen nagyobb szervezetet nem irányító, bűnfelderítési, vádképviseleti tapasztalattal nem rendelkező Unger Anna kinevezésével.
Azon most kár is merengeni, hogy konzultált-e Magyar Péter Ruff Bálinttal az NVVH elnökjelöltjéről, vagy sem. Elárulom: nem tudom. De a külvilág szemében Unger immáron Magyar Péter személyes jelöltje.
Ennyiben egy kicsit már most megbosszulta magát az influenszer-Facebook-politizálás: a mérsékelten jó szakmai pedigréjű közmédiás jelöltek egyetlen kommenttel való kirúgása vagy Polgár Judit elhepciáskodott „egyhangú” jelölése után gyakorlatilag senki sem hiszi el, hogy Magyar Péter egy ilyen kulcspozíció betöltésébe ne szólt volna bele.
Polgár Judit jelölésével szemben itt a nép jó részét alighanem egy cseppet sem zavarta volna, ha Magyar Péter mondjuk egy SMS-ben vagy egy Twitter-posztban, két szmájli között nevezi ki az NVVH elnökét, feltéve, hogy látnak valami szakmai garanciát arra: ő egy ütőképes jelölt, aki végigveri a NER-maffia felszámolását.
Azonban Unger Anna esetében ilyen szakmai garancia nincs, legfeljebb ígéret, ami Magyarországon pillanatok alatt kontraproduktívvá válhat. Egyébként is, Magyarország az ígéretek földje, értsd: boldog-boldogtalannak megígértek itt már mindent.
Mármost, a nép szíveskedjen becsszóra, Magyar Péter mosolyára elhinni, hogy a Cosa Nostrához és a jakuzához mérhető, ezermilliárdos vagyontömeg felett rendelkező, kiépült orosz titkosszolgálati, albán szervezett bűnözői kapcsolatokkal rendelkező NER-maffia felszámolását egy politológus egyetemi oktató fogja levezényelni a lelkes kis csapatával.
Ami egy amerikai film szüzséjének jól hangzik, de a valóság más.
Az Unger Annával készült Telex-interjúban szóba került bezzegpéldaként a romániai korrupcióellenes ügyészség története, ám sajnos kimaradt ennek kapcsán a kulcskérdés, az NVVH és a titkosszolgálatok közötti együttműködés. Laura Codruta Kövesi főügyész asszony munkája mit sem ért volna ugyanis az akkori belföldi román hírszerzés felderítései nélkül: a hőskorszakban Romániában az évi cirka 40 ezer lehallgatásból úgy 30 ezer a korrupció felderítésére irányult.
Ellenpélda: amióta a tökig korrupt román elit elutálta onnan Laura Codruta Kövesit, ő az Európai Ügyészség (EPPO) vezetője. Jelentkezzen, aki a 2021-ben elstartolt ügyészség egyetlen komoly ügyét fel tudja idézni. A jelek szerint tagállami-helyi hírszerzés nélkül Codruta Kövesi is legfeljebb hiteles tud lenni, de hatékony már nem.
És alighanem ez a helyzet itthon is.
A maffiát a világon mindenütt csak titkosszolgálati felderítés nyomán lehet lebuktatni. Szívós megfigyeléssel, beépüléssel, manipulálással lehet odáig eljuttatni a történetet, hogy egy-egy consigliere elgondolkozzon azon, hogy terítsen a főnökére. Enélkül, pusztán EU-s közbeszerzési pályázatok tanulmányozásával, nem igazán lehet megbontani egy maffiaszervezetet.
Ennek híján borítékolható, hogy az NVVH csak elemzéseket tud majd gyártani arról, hogy pl. 2010 és 2026 között Magyarország foglyul ejtett ország (captured state) volt, legfeljebb majd arra kell vigyázniuk, hogy ne ugyanazt írják le, amit a Transparency International úgy 2016 körül már elég részletesen kivesézett.
Ahogy az is üdvös cél, hogy „holisztikus" megközelítéssel megteremtse a hivatal azokat a jogi kereteket, amelyek megakadályozzák a NER vagy bármilyen más maffia visszatértét. Bár itt már kissé zavarban vagyok: ha valamit az Egyetem tér 1–3.-ban az ember megtanult (Unger Anna és én is ugyanarra a szakra jártunk, egy ideig évfolyamtársak voltunk), az az, hogy egy dolog az írott jog, és egy másik a jogérvényesülés. Azaz Szicíliában sem a büntető törvénykönyvvel vagy mondjuk az ottani közigazgatás strukturális viszonyaival volt a baj, hanem az emberek beállítódásával, attitűdjeivel.
Az átlagpalermói azt látta, hogy hiába van modern közigazgatásuk meg szakmailag szabatos büntetőjoguk, ettől függetlenül a rettegett maffiavezér vígan dőzsizik a főutca egyik éttermében, a rendőr meg úgy csinál, mintha nem látná.
A közhiedelemmel ellentétben a maffia rendszerét sokszor még a maffiatagok is utálták, naná, hiszen a rezsim gyakorlatilag annak volt a garanciája, hogy egy nap vagy lelövik őket, vagy a sitten rohadnak meg. Csak amikor látták a főni büntetlenségét, akkor vállat vontak: ez van, itt ilyen az élet, itt így lehet élni, érvényesülni, élni pedig kell, slussz.
Nos, nem árt tudni: azon a napon, amikor az első ilyen vállrándítás megtörténik idehaza is, akkor elindul a visszaszámlálás a Tisza-kormány fölött.
Igazságot a vágótoknak! Mindent Viza!