Lázár János;M6-os autópálya;

Az M6-os autópálya Iváncsánál.

Lázár János egy kézzel írt „Nem!”-mel utasította el az szerződéshosszabbítást az M6-os ügyében

A volt közlekedési miniszter egy 2025-ös minisztériumi feljegyzésen kézzel jelezte, hogy nem hosszabbítaná meg a korábbi koncessziót, a másik két lehetőséghez viszont csak kérdőjeleket írt. Később mégis az MKIF kapta volna meg az M6-os érintett szakaszát.

Felkiáltójellel, aláhúzással és egy kézzel odaírt „Nem!” szóval utasította el Lázár János 2025 februárjában azt a lehetőséget, hogy az M6-os autópálya Érd és Dunaújváros közötti szakaszának koncesszióját további 11 évvel meghosszabbítsák - írja a Telex egy birtokába került minisztériumi feljegyzés alapján.

A másik két opció, vagyis a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) bevonása és az állami üzemeltetés mellé az akkori építési és közlekedési miniszter csak kérdőjeleket tett.

A dokumentumot az Építési és Közlekedési Minisztérium koncessziós főosztálya készítette, rögzítve, hogy a 2004-ben kötött szerződés 2026. október 7-én lejár, és három lehetőséget vázolt fel a folytatásra. Lázár János a döntési záradékban is egyértelműen jelezte, hogy a régi koncessziós partnerrel nem engedélyezi a szerződés meghosszabbítását. A Telex szerint a kérdőjelek jelentése nem ismert, a politikus pedig nem válaszolt a lap ezzel kapcsolatos kérdésére.

Két hónappal később már új feljegyzés került elé, amelyben a hosszabbítás lehetősége nem szerepelt. Ekkor az MKIF-nek való átadás, a Magyar Közút általi állami üzemeltetés és egy új koncessziós közbeszerzés között kellett választani. A 2025. április 30-án iktatott dokumentumban Lázár János az MKIF bevonását engedélyezte, a másik két lehetőséget elutasította. Az MKIF-et májusban tájékoztatták az opció lehívásáról.

Azóta azonban kormányváltás történt, és Vitézy Dávid közlekedési miniszter bejelentette, hogy az állam eláll az MKIF-fel kötött megállapodástól.

Állítása szerint a megrendelés jogellenes és joghatás kiváltására alkalmatlan volt, mert az opció lehívására az akkori szabályok alapján nem Lázár János, hanem Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter lett volna jogosult.

Vitézy Dávid azzal is érvelt, hogy az MKIF megoldása az első 11 évben 149 milliárd forintba került volna, miközben a Magyar Közút és a jelenlegi üzemeltető, az M6 Duna Zrt. egyaránt nagyjából 51 milliárd forintos ajánlatot tett. Az MKIF vitatja az összevetést, mert szerintük az ajánlatok műszaki tartalma és időtávja nem azonos.

Kérik, hogy aki a megjelölt fogyaszthatósági idővel rendelkező termékből vásárolt, és az még a birtokában van, ne fogyassza el azt.