A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult jogorvoslatért a Transparency International Magyarország (TI), miután szerinte az adatigénylési ügyében az MNB eljárása több ponton is törvénysértő volt – írja a 444.
A portál felidézi, a TI még július elején nyújtott be közérdekű adatigénylést a Magyar Nemzeti Banknak, amiben a jegybank által 2025. január 1-je után megkötött visszterhes és ingyenes szerződéseinek adatait kérte ki. A Ligeti Miklós jogi vezető által benyújtott kérelem azokra az adatokra vonatkozott, amiket az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011-es törvény 33. paragrafusa alapján a TI szerint az MNB-nek egyébként is kötelessége közzétenni, és amik az törvény 1 melléklet III/4. pontjában szerepelnek.
Az MNB rendszeresen közzéteszi, hogy kiknek, milyen szervezeteknek nyújt legalább 5 milliós támogatást. Az egyéb szerződéseiket viszont nem hozzák nyilvánosságra, miközben a TI szerint kötelesek lennének „internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is adatvesztés és -torzulás nélkül kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen” közzétenni (erről szól az említett 33. paragrafus). Az adatigénylésben a Transparency azt is kérte, hogy ha a két adatoknak vagy azok egy részének nem az MNB az adatkezelője, akkor nevezze meg az adatkezelőt.
A nemzeti bank július 24-én a válaszadásra rendelkezésre álló 15 nap meghosszabbítását kérte egyszer 15 nappal, amire törvény adta lehetősége van. Annak letelte után bő egy héttel, augusztus 13-án a cikk szerint csak annyit válaszolt, hogy a törvény szerinti közzétételi kötelezettség „nem vonatkozik a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB), tekintettel arra, hogy az MNB nem költségvetési szerv. Ebből következően az MNB az Infotv. jelzett mellékletében foglaltaknak megfelelő tartalmú adatbázist nem képez”.
A Transparency International a nemzeti bank elutasító válasza után a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult jogorvoslatért. A TI szerint ugyanis az MNB eljárása ebben az adatigénylési ügyben több ponton is törvénysértő volt:
egyrészt azért, mert miután meghosszabbította az adatigény teljesítésére szabott 15 napos határidőt, az adatigény megtagadására már nem volt törvényes módja.
másrészt azért, mert az Infotörvény szerint „az államháztartási pénzeszközök felhasználását érintő szerződésekre vonatkozó egyes adatok közzétételének kötelezettsége az ilyen szerződésben részes fél jogállásától függetlenül érvényesülésre számot tartó kötelezettség”, és a TI szerint – párhuzamban a 2016-os AB-határozattal – a kötelezettség teljesítése szempontjából nem releváns, hogy az MNB nem költségvetési szerv.
Beadványában a Transparency azt kéri, hogy a NAIH vizsgálja ki az adatigénylés megtagadását, mondja ki, hogy az törvénysértően történt, valamint intézkedjen, hogy az MNB adja ki a törvény szerint közérdekből nyilvános adatokat.
