A Public Citizen fogyasztóvédelmi szervezet elemzése szerint több mint négyszer annyi, legalább 100 millió dolláros vagyonnal rendelkező személyt nevezett ki a republikánus elnök a kormányába, mint az előző három elnök együttesen. A vagyon – a lojalitás után – a második legfontosabbnak számító szempont volt Donald Trump számára második elnöksége idején.
A kutatóintézet jelentése szerint 57 Trump-kormányzati tisztségviselő vagyona éri el a legalább a 100 millió dollárt. Közülük 17-en nagykövetek, további 40 pedig különféle beosztásban szolgálja őt a kormányában. Viszonyításképpen: mintegy 4000 főt nevezhetett ki kormányába tisztviselőként az elnök, akik kifejezetten politikai kinevezetteknek számítanak, közülük kb. 1300 fő beiktatásához volt szükség a szenátus jóváhagyására.
Ha pedig a szűk körű kabinetet vesszük górcső alá, akkor azt látjuk, hogy a 23 miniszterből nyolcan tartoznak ebbe a kategóriába, köztük Howard Lutnick kereskedelmi miniszter és Linda McMahon oktatási miniszter vagy éppen a belügyekért felelős miniszter, Doug Burgum, akik mind milliárdosok.
Csak minisztereinek összvagyona 13,8 milliárd dollárt tesz ki (Elon Musk nélkül), s az 57 vagyonos kormányzati tisztviselő összvagyona 450 milliárd dollár. Ilyen összegű nominális GDP-vel legalább 175 ország dicsekedhet, amelyek közé hazánk nem tartozik, mert tavaly Magyarország nominális GDP-je nagyjából 260 milliárd dollárt ért el.
Kellő indokkal is szolgál ehhez az elnök, aki nem mellesleg maga is milliárdos: ezzel üzeni mindenkinek, hogy elismeri a sikeres üzletembereket, nagyra becsüli üzleti érzéküket. Ugyanakkor már a kampányában is egyértelművé vált, hogy nem a szupergazdagok támogatásával került vissza a Fehér Házba, sokkal inkább az átlag amerikai tolta meg a szekerét és áldozott kemény zöldhasúkat Trump választási sikeréhez.
Könnyen megnyerte őket magának azzal az ígéretével, hogy csökkenti a mindennapi megélhetési költségeket, hogy mindenki olcsóbban kijön majd és jobban él, mint Biden alatt, amikor elszabadultak a benzinárak. Most viszont ugyanaz a helyzet állt elő, az elnök maga indította be Irán elleni háborújával a benzinárak magasba szökését. Négy dollár felé lőtt a benzin gallononkénti ára.
A félidős választások közeledtével rohamosan csökken a népszerűsége, negatív rekordot döntve a 33–30 százalékos támogatottsággal. Szavazói többsége azt is egyértelművé tette, hogy elégedetlen azzal, ahogyan a gazdaságot kezeli.
Az elnökök hagyományosan régóta kérnek tanácsot az ország leggazdagabb embereitől, és közülük jó párat magas rangú kormányzati tisztségekre is kineveznek – mutatják a történelmi példák. Ugyanígy bevett gyakorlat, hogy nagyköveti pozíciókkal jutalmazzák gazdag és befolyásos támogatóikat.
Az egyik legismertebb történelmi példa Andrew Mellon, az alumínium-, olaj- és bankipari mágnás, aki az 1920-as években az ország néhány leggazdagabb embere közé tartozott, és három elnök alatt is pénzügyminiszterként szolgált.
A legalább 100 millió dolláros vagyonnal rendelkező Trump-kormányzati tisztségviselők között van Stephen Feinberg védelmi miniszterhelyettes és Kelly Loeffler, a kisvállalkozásokért felelős kormányzati tisztviselő. Scott Bessent pénzügyminiszter és Steve Witkoff különmegbízott pedig több százmillió dolláros vagyonnal rendelkeznek. Trump egyik sógora, Charles Kushner is a vagyonosok táborát gyarapította, ki is érdemelte ezzel a párizsi nagyköveti posztot. A Forbes becslése szerint a Kushner família vagyona meghaladja a 7 milliárd dollárt, viszont Charlesét pontosan nem tudták meghatározni.
Összehasonlításképpen: a republikánus George W. Bush és a demokrata Joe Biden kormányzatában egyaránt öt olyan személy volt, akinek vagyona elérte vagy meghaladta a 100 millió dollárt. Barack Obama adminisztrációjában három ilyen személy volt – áll a Public Citizen jelentésében.
A Forbes számítása szerint Joe Biden minisztereinek összvagyona mindössze 118 milliót tett ki, Barack Obama minisztereié viszont elérte a 2,8 milliárd dollárt.
A jelentés szerzői szerint az, hogy a kormányzatban ilyen nagy számban vannak jelen a gazdasági elit tagjai, potenciális problémákat vet fel. Lisa Gilbert, a Public Citizen társelnöke szerint: „Amikor a kormányzat irányítói túlnyomórészt a szupergazdagok soraiból kerülnek ki, az elhibázott ösztönzőkhöz és korrupcióhoz vezethet, és felveti a kérdést: valójában kinek az érdekeit szolgálják?”
Ez a lista nem tartalmazza Trumpot, akinek nettó vagyonát a Forbes több mint 6 milliárd dollárra becsüli. Ugyancsak nem szerepel benne Elon Musk, az űripari és közösségimédia-mágnás, aki tavaly tanácsadóként segítette Trumpot a szövetségi kormányzati kiadások jelentős megvágásában és HR-karcsúsításban. Musk a világ leggazdagabb embere, nettó vagyonát a Forbes mintegy 860 milliárd dollárra becsüli.
Trump álláspontja jól ismert: szerinte a pénzügyi sikert az érhet el, aki kiváló vezetői képességekkel rendelkezik és magabiztos, ha tárgyalni kell. – Nagyon kompetensek ezek az emberek. Hihetetlenül értenek ahhoz, amit csinálnak. A legokosabb üzleti vezetők közé tartoznak – mondta Trump tavaly, amikor újságírói kérdésre válaszolva magyarázta, miért fontos számára, hogy kiemelkedő üzleti vezetőkkel vegye körbe magát. Szerinte a gazdag emberek beruházásai határozzák meg a gazdasági növekedést.
Annak érdekében, hogy a milliárdosokat beruházásokra ösztönözze, Trump visszatérve a Fehér Házba olyan új politikát folytat, amely elsősorban a mesterséges intelligencia és a pénzügyi szektorban „segíti” az üzletembereket, akiknek vagyona ennek köszönhetően soha nem látott magasságokba szökött. A republikánusok kifejezetten nagyra értékelték, hogy adócsökkentéseket hajtott végre, ezt nevezte ő „nagy és szép törvénynek”, ami miatt összerúgta a port Elon Muskkal. A kormányzati karcsúsításért felelt egykori tanácsadó saját munkájának romba döntését látta ebben az intézkedésben. Mint adófizető állampolgár titkon – feltehetően – örült neki. Ráadásul a nagy beruházók számára megkönnyítette a jogi szabályozást is, hogy a kiskapukon könnyűszerrel ki-be járhassanak.

