Sűrű, történelmi nap volt a Putyin-rezsim elnyomó gépezete számára hétfő, augusztus 17-e. Ekkor utasította el a moszkvai Legfelsőbb Bíróság Oroszország egyetlen valóban ellenzéki, háborúellenes pártjának, a Jablokónak a fellebbezését és emelte jogerőre a párt listájának kizárását a szeptember 18-20-án esedékes parlamenti választásról.
Nyikolaj Ribakov Jabloko-elnök Ella Pamfilovához, az orosz Központi Választási Bizottság elnökéhez fordult, nyilvános felhívásában azt szorgalmazta, hogy vagy a Jablokót kizáró határozatot semmisítsék meg, vagy a hatóság alkalmazzon azonos kritériumokat minden választáson részt vevő párttal szemben, hiszen nem csak a liberális formáció kapott „külföldi” adományokat. A Jablokót ugyanis azzal vádolták, hogy számlájára olyan magánszemélyek adományoztak, akik korábban külföldről kaptak pénzátutalásokat; vagyis a pénz külföldi jövedelmekből származott. Az orosz Szövetségi Pénzügyi Felügyelet 16 900 rubelre becsülte ezt az összeget, míg a kormányzó Egységes Oroszország 811,75 milliárd rubelt kapott 22 országból származó adományozóktól, köztük olyan, „barátságtalannak” minősített nyugati országoktól is, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország.
Jogerősen kizárták a parlamenti választásról az utolsó orosz ellenzéki pártotElla Pamfilova azonban a Jabloko elleni legfelsőbb bírósági üléssel egy időben a Kreml-barát Komszomolszkaja Pravda rádióállomásnak adott interjúban azzal a javaslattal állt elő, hogy az országot elhagyó orosz állampolgárokat fosszák meg szavazati joguktól. A nagy hatalmú tisztségviselő a Kreml narratívájával érvelt, árulóknak nevezte a Putyin-rezsim elnyomása elől elmenekült emigránsokat.
„Véleményem szerint ha elhagytad az országot, elárultad – jó, hogy megszabadultunk tőled” – idézte Pamfilova szavait az emigrációra kényszerült Novaja Gazeta Europe.
Amikor a műsorvezető megkérdezte tőle, hogy ez az intézkedés csak azokra az oroszokra vonatkozna-e, akiket hivatalosan „külföldi ügynököknek” minősítettek vagy mindenkire, aki elhagyta az országot és ellenzi a háborút, Pamfilova azt válaszolta, hogy a bűnüldöző szerveknek és az állami dumának kellene meghatároznia azt az „átfogó kategóriát”, amelybe azok tartoznak, akik elveszíthetik szavazati jogukat.
Pamfilova szerint a Központi Választási Bizottság arra számít, hogy azok az oroszok, akik elmenekültek az országból, és „barátságtalan” államokból szavaznak, tüntetéseket és „különféle provokációkat” szerveznek majd, amelyek célja a szeptemberi választások „megzavarása és hiteltelenítése”. Ezért a „barátságtalan” országokba akkreditált orosz nagyköveteket utasították, hogy kérdezzék meg a fogadó kormányokat, garantálni tudják-e az orosz diplomáciai képviseletek biztonságát – mondta a választási hatóság első embere.
Pamfilova nyilván nem saját kútfőből beszélt, ezt egy magas rangú köztisztviselő egyszerűen nem teheti meg Oroszországban, és az orosz nagyköveteket sem a választási hatóság utasítja.
Az orosz emigráció vegzálása nem új keletű – a legismertebb személyiségeket és szervezeteket, miután már mind külföldi ügynöknek számítottak, sorra veszik fel a szélsőségesek és terroristák jegyzékébe.
Az utóbbi hónapokban elkezdték megtagadni a külföldön élők útleveleinek meghosszabbítását, amivel gyakorlatilag állampolgári jogaiktól fosztják meg a külföldön élőket.
A Kreml különben is előszeretettel „szervezi ki a piszkos munkát”, az abszurdabbnál abszurdabb ötleteket sok esetben külsősök, álcivilek vetik fel. A Jabloko választási kizárását sem a hatalom, hanem egy kamu párt, a nacionalista, háborúpárti, parlamenten kívüli formáció, a Rogyina kezdeményezte, és a „független orosz igazságszolgáltatás” döntött.
Másra bízza a piszkos munkát a Putyin-rezsim, indulni sem hagyja az egyedüli nyíltan háborúellenes pártot az orosz parlamenti választásonAz orosz biztonsági szolgálatok érvei győztek a Jabloko párt választási részvételéről szóló vitábanAz Oroszországon belüli figyelem sem lankad. A RusNews hírügynökség beszámolója szerint az orosz rendőrség megkezdte azon Jabloko-szimpatizánsok otthonukban történő őrizetbe vételét, akik részt vettek a legfelsőbb bíróság előtt tartott tüntetéseken, a Jablokót kizáró döntés augusztus 10-i meghozatala, valamint a fellebbezés 17-i tárgyalása idején. A helyszínről több mint 80 embert hurcoltak el, a Meduza szerint a 18. életévüket betöltött felnőtteket rövidesen elengedték, a kiskorúakat viszont csak szülői felügyelettel engedték szabadon. A rendőrőrsökről szabadon bocsátott tüntetők egy része utólag otthonában kapott rendőrségi ellenőrzést. A fiatalokra kiemelten figyel a hatalom, a Jabloko szimpatizánsai körében ugyanis nagy arányban vannak jelen.
