Emberi érzésnek nevezte a bosszúvágyat egy vasárnapi Facebook-bejegyzésben a Demokratikus Koalíció (DK) korábbi elnöke, és azt írta, a bosszúvágy legitim lehet az emberek politikai érzésvilágában is.
Gyurcsány Ferenc ugyanakkor azt írta: ami jogos indulatként vezérelheti az egyes embert, arra nem épülhet állami politika. Azzal érvelt, hogy a bosszú személyes természetű, és legtöbbször nincs benne külső mérce arra, mi az elég. Egy kormányzat működésének ezzel szemben olyan szabályokra kell épülnie, amelyek mindenkire azonos módon vonatkoznak, arányosak, átláthatók és ellenőrizhetők.
Szerinte egy hatalom kétféleképpen kezelheti a bosszúvágyat. Az egyik lehetőség, hogy törvényes felelősségre vonássá, arányos büntetéssé és jóvátétellé alakítja, amit helyes iránynak nevezett. A másik út szerinte az, hogy újabb és újabb ellenségeket keres, miközben a bosszú teljessége soha nem érhető el, és végül magát a bosszúállót emészti fel.
Gyurcsány Ferenc elment a palotási halfesztiválra az új élettársával, harcsapaprikás szekcióban az első lett a csapatávalA bejegyzés külön kitér arra is, mi történhet akkor, ha az elszenvedett sérelmek után elmarad az elégtétel. Az író szerint ilyen helyzetben teret nyerhet a magánbosszú, mert az emberek maguk veszik kézbe azt, amit megítélésük szerint az állam elmulasztott. Politikai következményként azt is felvetette, hogy egy ellenzékben a bosszúvágyat kiszolgáló, sőt arra építő erő kormányra kerülve elveszítheti hitelét, ha nem ad elégtételt azoknak, akik korábban sérelmeket szenvedtek.
A volt miniszterelnök végkövetkeztetése az volt, hogy a bosszúvágyat nem eltitkolni vagy szégyellni kell, hanem elismerni, majd megszelídíteni. Úgy fogalmazott: a demokratikus állam feladata, hogy az indulatból igazság, felelősség és jóvátétel legyen.
Gyurcsány Ferenc: Ecsegre költözöm? Elmondom
