A kért ítélet a háborús cenzúratörvények szerinti maximális büntetéseket ötvözi egy korábbi, 2025. novemberi ítélettel, amelyben a férfit 420 óra közmunkára ítélték a „külföldi ügynökökről” szóló törvény megsértése miatt – jelentette pénteken a száműzetésben működő Mediazona hírportál.
Lev Sloszberg, aki a Jabloko egyik vezetője, a bíróságon ártatlannak vallotta magát, az ügyészeket viszont azzal vádolta, hogy tevékenységükkel „hiteltelenítik” az orosz törvényeket.
A hadseregről szóló „álhírek” vádja egy 2022. február 25-i (Ukrajna orosz lerohanásának másnapján) született Telegram-bejegyzésből ered. Ebben Sloszberg megosztott egy a mára megszűnt Eho Moszkvi rádió weboldaláról származó képet, amelyen Vlagyimir Putyin elnök portréja szerepelt egy vérző nő fotója mellett, s amely felkerült számos európa újság címlapjára is.
Sloszberg ennek kapcsán azzal érvelt, hogy bejegyzése még azelőtt született, hogy Oroszország elfogadta volna háborús cenzúratörvényeit.
A „hitelrontási” vád egy 2025. januári nyilvános vitához kapcsolódik, amelyben Sloszberget azzal vádolták, hogy tűzszünetet szorgalmazott az ukrajnai háborúban. Sloszberg tagadta, hogy videót tett volna közzé a vitáról a közösségi médiában, és megjegyezte, hogy az ügyészek által idézett kijelentéseket valójában vitabéli ellenfele tette.
Büntetőperét eljárási szabálytalanságok jellemezték független hírportálok szerint. A Novaja Gazeta arról számolt be, hogy az észak-nyugat-oroszországi Pszkov városi bíróságának bírája megtagadta Sloszberg közvetlen kihallgatását, ehelyett korábbi ülések jegyzőkönyveit olvasta fel. Ezenkívül, miután a férfi három védőügyvédje betegség és időbeosztási ütközések miatt kihagyott meghallgatásokat, a bíró helyettük állami ügyvédet rendelt ki, és elutasította a vádlott ezen képviselet megtagadására irányuló indítványait.
Az ítélethozatali kérelem néhány nappal azután született, hogy az orosz pártok közül egyedüliként háború ellenes álláspontot képviselő, liberális Jablokót a legfelsőbb bíróság eltiltotta a szeptemberi duma-választásokon való indulástól.
A Jabloko fellebbezését hétfőn tárgyalják, a Sloszberg-ügy ítélethirdetésének időpontját még nem tűzték ki.
Oroszországban az Ukrajna 2022-es lerohanása óta hozott elnyomó törvények miatt szinte egyetlen ismert ellenzéki politikus személyiség sem maradt szabadlábon. Az ellenük indított eljárások miatt vagy sokéves szabadságvesztéssel börtönbe kerültek, vagy külföldre menekültek.
Jobb lesz száműzetésben, mint börtönben
Az emigrációba kényszerültek közül Borisz Nagyezsgyin liberális politikus a Telegram csatornáján éppen pénteken tett közzé egy bejegyzést, amelyben leírta július végi külföldre menekülésének történetét, hogy elkerülje a félreértéseket, összeesküvés-elméleteket és találgatásokat.
Emlékezett arra, hogy július 10-én „külföldi ügynöknek” nyilvánították, majd „szélsőséges” szimbólumok megjelenítésével vádolták meg, és kitiltották az országból. Nagyezsgyin szerint július 21-én idézést kapott a szövetségi Nyomozó Bizottságtól.
Aznap este „az utazási tilalom eltűnt a Goszuszlugi (az orosz Kormányablak) weboldaláról”. Másnap a politikus és felesége a kazah fővárosba, Asztanába repült. Kilépéskor ugyan a határőrök megállították, de tíz perccel később, „a feletteseikkel folytatott tanácskozást követően” szabadon engedték.
Asztanában Nadezsgyin és felesége francia vízumot „kértek”, és meg is kapták, majd augusztus 3-án Párizsba repültek.
„Ez idő alatt semmilyen figyelmeztetést vagy tanácsot nem kaptam a Kremltől, a biztonsági tisztviselőktől vagy bármilyen közvetítőtől. A Sztaraja térről (az elnöki adminisztráció székházából) való régi ismerőseimmel már évekkel ezelőtt megszűnt minden kapcsolatom.
Fogalmam sincs, miért oldották fel az utazási tilalmat. Talán valamelyik régi ismerősöm úgy döntött, hogy Nadezsgyinnek jobb lesz száműzetésben, mint börtönben” – írta a 63 éves, súlyos egészségügyi problémákkal küzdő politikus az emigrációját lehetővé tevő, nyilvánvalóan jogellenes döntésről.
Hozzátette, hogy „választhatta volna (Alekszej) Navalnij vagy (Lev) Sloszberg útját – maradhatott volna, és végül rácsok mögött köthetett volna ki”. „Mindkét lehetőség nagyon nehéz, különösen egy idős és nem különösebben egészséges ember számára. Végül a kivándorlást választottam. Jobb külföldön szabadnak lenni, mint a hazámban rácsok mögött” – zárta gondolatait.
Nagyezsgyin, akit 2024-ben pártjának feloszlatásával akadályoztak meg az orosz elnökválasztáson való indulásában, idén júniusban független jelöltként regisztrált az orosz képviselőház, az Állami Duma szeptemberi választásaira, és megkezdte a támogató aláírások gyűjtését.
Ellehetetlenítéséhez elemzők szerint az vezetett, hogy látva a standjainál kialakult sorállásokat, a Kremlben túl kockázatosnak találták indulását. Miután „külföldi ügynöknek” nyilvánították és megbírságolták „szélsőséges” szimbólumok megjelenítése miatt, már nem volt jogosult részt venni a választásokon. Augusztus 3-án egy Párizsból küldött videóüzenetben jelentette be, hogy elhagyta Oroszországot.
