A Nature folyóiratban egy most megjelent tanulmányból, amelyet mesterséges intelligencia segítségével készítettek tudósok Európa levegőtisztaságának alakulásásról 2012 és 2021 között, kiderül, hogy miközben a benzinüzemű járművekből és az ipari tevékenység nyomán a levegőbe kerülő részecskék száma az elmúlt évtizedekben csökkent, jelentősen emelkedett a sivatagi eredetű por mennyisége, különösen Dél-Európában. A por eljut az északi országokba is, de oda csak jelentéktelen mennyiségben, miközben a jövőben délen egyre nagyobb problémákat okozhat. 2017 októberében az Ophelia exhurrikán szelével a Szaharából érkező por a spanyol és portugál erdőtüzek füstjével keveredve vörösesbarnára festette az eget a Brit-szigetek felett.
Annak oka, hogy egyre több por érkezik Afrikából, a Szahara növekvő elsivatagosodása: a terület harmadát a közhiedelemmel ellentétben nem homok, hanem kő- és szikla borítja.
A 20. században a Szahara területe a természetes éghajlatváltozás és az ember okozta felmelegedés hatására tíz százalékkal nőtt és a folyamat nem állt le.
„Az még nem teljesen tisztázott, hogy az ember okozta klímaváltozás milyen mértékben járul ehhez hozzá, és hogy a közeljövőben folytatódik-e. Mindazonáltal a jelenlegi tudásunk szerint a por növekedését legalábbis elősegíti az emberek által kibocsátott üvegházhatású gázokkal összefüggésbe hozott globális felmelegedés. Ez bizonyos régiókban szárazabb körülményeket teremtett, ami hozzájárul a sivatagosodáshoz” – mondta Kaspar Dällenbach, a svájci Paul Scherrer Institute Center for Energy and Environmental Sciences projektvezetője egy közleményben.
A Szahara terjedéséhez hozzájárul az atmoszféra cirkulációjának megváltozása, aminek következtében a szelek erősödnek a mediterrán régióban. Ezek száma nem nőtt, de intenzitásuk igen, így több port szállítanak Európába. Az, hogy honnan érkezik pontosan a por, a kémiai összetételből deríthető ki. A városi építkezési területekről érkező porban a zúzott köveknek és a betonnak köszönhetően magas a kalciumtartalom, az olyan homoknak, ami közlekedéssel és háztartásokkal kerül kapcsolatba, a széntartalma magas a fosszilis üzemanyag- és tüzelőanyag-felhasználás következtében. Alapvetően azonban a sivatagi homoknak az alumíniumtartalma magas, ami nagy mennyiségben van jelen a földköpenyben.
Az egyik legfőbb kérdés ebből következően, hogy a szaharai homok beáramlása milyen hatással lesz az emberek egészségre. A szemcsék mélyen behatolhatnak a tüdőbe, és gyulladást, oxidatív stresszt és szövetkárosodást okozhatnak, ami növelheti a szívroham és a légzőszervi problémák, például az asztma kockázatát.
A pormennyiség növekedésének teljes hatása azonban csak a hosszú távú vizsgálatok befejeződése után fog kiderülni. A tudósok remélik, hogy a tanulmányban alkalmazott mesterséges intelligencia által vezérelt módszerek a közeljövőben lehetővé teszik a por jobb valós idejű megfigyelését.
