Valóban történt fordulat a költségvetési gazdálkodásban, de a kedvező júliusi számoknak csak egy része épül be tartósan az éves egyenlegbe. A többlet egy részét az okozza, hogy a tervezettnél kevesebb kiadás jelentkezett – köztük olyanok is, amelyek nem eltűnnek, hanem a következő hónapokra tolódnak – írta a Facebookon Kármán András, pénzügyminiszter.
A miniszter emlékeztet az soha el nem felejthető elemzői szabályra, hogy egyetlen hónap egyenlege önmagában sosem ad teljes képet: a havi adatokban jelentős egyszeri és szezonális hatások vannak. „Augusztusban például az uniós források hazahozatalához kapcsolódó előfinanszírozási feladatok miatt várhatóan közel 2200 milliárd forintnyi kiadás fogja terhelni az egyenleget – vagyis a következő havi szám óhatatlanul más képet mutat majd. Ez nem rossz hír, egyszerűen a finanszírozás természetes ritmusa” – írta a miniszter.
Vagyis az államháztartás egyenlegének május óta, praktikusan a kormányváltás óta tartó javulása valóban jelez egy fordulatot a kiadási oldalon, de az ebben az időszakban látott hiánycsökkenés átmeneti volt.
A miniszter szavai szerint augusztusban jelentős hiányt láthatunk majd, mert a költségvetés megkezdi azon uniós támogatások kifizetését, amelynek hazahozataláról az új kormány még júniusban állapodott meg az Európai Bizottsággal. Az uniós programok finanszírozása jellemzően utófinanszírozás, vagyis Brüsszel a programok készre jelentése után fizet, ami a pénzforgalmi hiányban átmeneti hiánynövelésként jelentkezik. Vagyis azokat a támogatásokat, amelyek augusztusban fizetnek, majd csak hónapok, esetleg évek múlva kapja meg magyar állam. (Más lenne a helyzet, ha az uniós támogatásokat nem felfüggesztették volna fel 2022-ben, akkor folyamatos lenne a pénzáramlás, így a bevételek és a kiadások sem óriási hullámokban érkeznének - ami kiegyensúlyozottabb hiánypályát eredményezne.)
Van még néhány előnye az Orbán-kormány leváltásának, júliusban már 524 milliárd forintos többlettel zárt a költségvetésÁtvilágították az Orbán-kormány költségvetését, a Tisza hatalomra kerülése nélkül 8,3 százalék lenne a nagyrészt rossz politikai döntések okozta hiányKármán megismételte korábbi előrejelzésüket, miszerint az államháztartás hiánya akár a GDP 7,5 százaléka is lehet az idén, az eredetileg tervezett 4-5 százalékkal szemben. Kormányváltás nélkül idén GDP-arányosan 8,3 százalékos hiány felé tartott volna az államháztartás. Ma, a TISZA-kormány munkájának hála már “csak” 7,5 százalékos hiány várható, vagyis a lyuk, amit a Fidesz ütött a költségvetésen, még mindig jelentős - fogalmazott a pénzügyminiszter.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint júliusban központi alrendszer bevételei 524,3 milliárd forinttal meghaladták a kiadásokat – így a göngyölített, héthavi deficit 2858 milliárd forintra csökkent, ami a költségvetési törvényben engedélyezett 4218 milliárdos hiánycél 67 százaléka. Míg az első négy hónapban a hiány elérte a 3849,8 milliárd forintot, addig a kormányváltás óta eltelt három hónapban május és július között 992 milliárdos többlet keletkezett. A májusi, szolid 43,5 milliárd forintos szufficit még vonal alatti tétel volt, ezt követte a júniusban 424,1 milliárdos többlet, majd jött a júliusi 524 milliárdos szuficit – de ezzel egyelőre véget értek a jó hírek a pénzügyminiszter mostani figyelmeztetése szerint.
