A finn Nukleáris és Sugárbiztonsági Ügynökség (STUK) kedden engedélyezte a világ első állandó nukleárishulladék-tároló létesítményének üzemeltetési engedélyét – jelentette be közleményben Petteri Tiippana, a STUK főigazgatója.
A közlemény szerint a kiégett nukleáris fűtőelemek beburkolására és végleges elhelyezésére szolgáló létesítmények minden szükséges biztonsági követelménynek megfelelnek, ezért a STUK nem lát akadályt abban, hogy a helsinki kormány kiadja a megfelelő üzemeltetési engedélyt, amely az üzembe helyezés utolsó előfeltétele.
A finn hatóság 40 éve dolgozik ezen a projekten, amely Petteri Tiippana főigazgató szerint „egy fontos lépés a kiégett nukleáris fűtőelemek végleges tárolása felé”.
A létesítmény várhatóan még ez év vége előtt megkezdheti működését. A finn Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium egy 2070-ig érvényes engedélyre vonatkozó javaslaton dolgozik, amelyet tervek szerint az ősszel jóváhagy a finn kormány, ezt követően pedig megnyithat az Onkalónak (Üregnek) nevezett nukleárishulladék-tározó az ország nyugati partján található Eurajoki településen az Olkiluoto atomerőmű közelében.
700 milliárd forintot már elszórtak rá, Paks 2 most az évtized legnagyobb pénzügyi kockázatával fenyegetSajtóbeszámolók szerint a nagy mélységben elhelyezett innovatív geológiai tároló (DGR) kapacitása elegendő ahhoz, hogy az ország öt atomerőművéből származó mintegy 6500 tonna nukleáris hulladékot egy évszázadon át fogadni és tárolni tudja megfelelő mélységben, úgy, hogy legalább százezer évre - de tervek szerint véglegesen - megakadályozza a kiégett fűtőelemekből származó sugárzást.
Ez lesz a világ első földalatti nukleárishulladék-tárolója. A létesítményt 433 méterrel a felszín alatt, kétmilliárd éves gránit alapkőzetbe vájták, a helyszínválasztást nem a nukleáris erőmű közelsége, hanem biztonsági szempontok vezényelték.
Az itteni alapkőzet ugyanis rendkívül vízálló gránitos, geológiailag stabil és szeizmikusan inaktív, ami lehetővé teszi az ország kiégett nukleáris fűtőelemeinek végleges tárolását.
Mint ismert, az atomerőművek kiégett fűtőelemei akár több tízezer évig is sugározhatnak, ezért veszélyesek maradnak a környezetükre. A 20. század közepétől kezdődően világszerte létesültek atomerőművek, a kiégett fűtőelemek egyre gyűlnek, de mindmáig csak felszíni tárolókban helyezik el. Ezek azonban csupán átmeneti megoldások, hiszen csak száz évig szavatolják a biztonságos tárolást, miközben a használaton kívüli fűtőelemek több tízezer évig sugároznak.
Mindent átír az orosz-ukrán háború, úgy fest, megint elmarad a nukleáris reneszánszA hatalmas léptékű projekt megvalósítását a finn Posiva nukleárishulladék-kezelő vállalat valósította meg, az építkezés 2004-ben kezdődött, a beruházás költsége 1 milliárd euró volt. A Posiva tulajdonosai a két finn atomenergia-ipari vállalat, a Teollisuuden Voima (TVO), amely a részvények 60 százalékát birtokolja, és a Fortum, amely a fennmaradó 40 százalékot.
A több kilométer hosszú alagutak és járatok mellett a telephelyen egy teljesen automatizált kapszulázó létesítmény is működik, amely megakadályozza, hogy a munkások a hulladék csomagolási fázisában ki legyenek téve a kiégett nukleáris fűtőelemek radioaktivitásának. A kiégett fűtőelemeket öntöttvas tartályokba zárják, amelyeket vastag, korrózióálló rétegű rézzel borítanak, majd 433 méter mélységű tárolólyukakba helyezik, amelyeket ezután bentonittal, egy vulkáni hamuból álló, nagy vízfelvevő képességéről ismert természetes agyaggal tömítik le.
A finn vállalat szerint ez a tömítőrendszer és néhány méter vastagságú alapkőzet elegendő lesz ahhoz, hogy a sugárzást legalább százezer évig megakadályozzák, ami valójában végleges megoldást jelent, tekintettel arra, hogy jelenlegi ismeretek szerint ennyi idő alatt a fűtőelemek sugárzási képessége is megszűnik.
