aszály;vízkorlátozás;vízfogyasztás;

Képünk illusztráció

Minisztériumi szóvivő a Népszavának a vízkorlátozásról: Nincs vészhelyzet, csak nehéz, kellemetlen a helyzet

Négyóránként frissül folyamatosan a vízkorlátozásra vonatkozó jelentés, s olyannyira gyorsan változik a lista, hogy ezért nem is tudok pontos számot mondani – válaszolt a Népszava megkeresésére Orbán Zoltán, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium szóvivője, aki ehhez még indoklásul hozzátette, hogy a listán az adott pillanatban rögzített adatoknak éppen emiatt nincs is információértékük.

Folyamatosan változik az állami és a helyi vízszolgáltatók jelentése. A vízkorlátozás pedig alapvetően függ az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) 11 területi igazgatóságától, illetve a vízközmű szolgáltatóktól, akik az önkormányzatokkal közösen döntenek a vízkorlátozásokról. Tekintve a mintegy 3300 önkormányzatot, gyakorlatilag minden egyes pillanatban ugyanennyi egyedi helyzet állhat elő – érvel arra reagálva a szóvivő, hogy a vízközmű szövetség egyik médiumnak adott tájékoztatása szerint mintegy 200 helyen rendeltek el vízkorlátozást.

Harmadfokú vízkorlátozást vezettek be a Pilisi-medence 14 településén, miután a Duna rekordalacsony vízállása miatt jelentősen visszaesett a víztermelő kutak kapacitása – közölte a Facebookon a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.

Az érintett települések: Tahitótfalu, Szentendre, Pilisszentlászló, Pomáz, Csobánka, Budakalász, Üröm, Pilisborosjenő, Leányfalu, Solymár, Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Pilisszántó, Pilisszentkereszt.

A víztermelő kutak kapacitása 30 százalékkal esett vissza. Tarthatatlan a helyzet amiatt is, hogy a hőkupola okozta kánikula miatt a lakossági vízfogyasztás a másfélszeresére is nőtt számos helyen. Ezért az ország területén jelenleg elsőfokú vízkorlátozás van hatályban. Viszont több forrásból is úgy tudjuk, hogy több tucatnyi településen már másod- és harmadfokú vízkorlátozást vezettek be. 

Folyamatosak lesznek a vízkorlátozások, s nemcsak az aszályhelyzet miatt, de a vízvezetékek, az infrastruktúra rossz állapota miatt is – szögezte le Orbán Zoltán.

Több száz, de akár ezer milliárd forintot is kispórolt a vízrendszer karbantartásából az előző kormány, aminek „most isszuk meg a levét”. A rezsicsökkentést nem rója fel a kialakult helyzet okaként, inkább azzal érvel, hogy mivel a rendszer nem látványos, ráadásul a föld alatt van, nem költöttek rá pénzt az elmúlt években. S ha egy elöregedett, elhanyagolt hálózat kerül rendkívüli szituációba, az csak tovább ront a helyzeten.

„Annyira rossz állapotban van a vízközmű-hálózat, hogy az egyre nagyobb kinccsé váló jó víz, amit nagy költséggel és energiaráfordítással megtisztítunk, annak legalább a 20 százaléka elfolyik.” – fogalmaz Orbán, aki arra figyelmeztet, hogy az elkövetkező napokban se folyóink, se tavaink vízgyűjtőhelyein jelentős csapadékra nem lehet számítani az időjárás előrejelzések szerint, ezért a helyzet nem fog javulni.

„Nincs vészhelyzet, csak nehéz, illetve kellemetlen a helyzet” – véli az Élő Környezetért Felelős Minisztérium szóvivője.

Minden érintett minisztérium-, illetve a hadsereg képviselője ott van abban a központi stábban, amelyik a hozzá beérkező jelentések alapján intézkedik az adott vízközmű szolgáltatóval együttműködve. Mozgósításuk alapján ment ki pénteken a katonaság is Szentendrére lajtos kocsival és zacskós vizekkel.

Ha fejenként mindenki megspórol naponta fél liter vizet, akkor az összességben 5 millió liter (5000 köbméter) plusz vízként jelentkezik a nehéz helyzetben.

Ehhez egypár szabályt érdemes lenne betartani: nem locsolunk éjszaka, nem mossuk ivóvízzel az autót, nem kádban, hanem zuhany alatt fürdünk, éjszaka sem locsolunk ivóvízzel annak tudatában, hogy a szomszéd úgy sem látja.

Minden vízfelhasználót listáznak, amelyek napi 50 köbméternél többet fogyasztanak. S első körben tőlük várja a kormány az önkéntes felajánlásokat, amelyek között elsőként például a gödi Samsung jelentkezett be.

Amennyiben a vízkészlet apadása intézkedést sürget, az OVF víztörvénye alapján szabályozzák a vízkorlátozást. Első körben a halastavak és a rekreációs tavak töltése kerül tilalom alá. Második körben az ipari létesítményeknél lép hatályba vízkorlátozás, aztán az agráriumban. A negyedik szintű korlátozásba – mielőtt a lakossági vízkorlátozásra kerülne sor – a természetvédelmi területek tartoznak, amelyeknél adott esetben szünetelhet az ökológiai vízpótlás. Az utolsó szint az állatitatás - foglalta össze a szóvivő.

Nyilván területenként változnak a korlátozások, hisz más a helyzet az Alföldön, vagy egy kőszegi hegyi településen – érzékelteti a helyzet képlékenységét Orbán Zoltán.

Az adott település önkormányzata pontosan szabályozza az első-, másod- és harmadfokú vízkorlátozás elrendelésének az okait, feltételeit és formáit. A gyakorlatban a számok azt mutatják, hogy amikor ilyen korlátozó intézkedést bejelentenek, akkor az emberek ijedtségükben, pánikhelyzetet érzékelve hirtelen duplafogyasztást produkálnak – jelzi a valós képet a szóvivő.

A jelenlegi helyzet az esőzéssel nyilván javulni fog, de az általános kép - csak romlani. Legyen az klíma-, vízvédelem vagy energiaellátás. De az élet minden területén érződni fog a környezetszennyezés okozta változás, amely életmódunk alapvető változását követeli majd meg. A 2022-es aszály a mai mércével békebeli aszálynak tűnik, de öt év múlva a mai helyzet is annak látszik majd. 

A kútfúrás szabályozásának elszabadulása kapcsán a szóvivő jelezte, hogy nyilván szigorítás várható e téren is, mert a felszín alatti vizek állapotát a kútfúrások nagyban befolyásolták.

A talajvíz az ország több pontján több méterrel csökkent, vannak olyan helyek, ahol az elmúlt egy-két évtizedben 10 méterrel mélyebbre ereszkedett a talajvíz - többek között a kútfúrásoknak betudhatóan.

A magyar lakosság napi vízfogyasztása 93–110 liter között mozog, de kánikulák idején ennek a másfélszeresére is ugorhat ez a szám. 

A magyarok napi átlagos vízfogyasztása nemzetközi összehasonlításban nem a legrosszabb, mert globálisan átlagban 170 litert jeleznek a felmérések, noha úgy tűnik, Európa mértéktartóbb, mert 120 litert iszik meg. Viszont az is kimutatható – nagy átlagban –, hogy kánikula idején akár 50 százalékkal is megemelkedhet a napi vízfogyasztás.

A GKI Gazdaságkutató Intézet 2024-ben 105 literes napi egyéni vízfogyasztást regisztrált.  

Megkönnyebbülten fellélegzett az európai gyémántipar, amikor Donald Trump kivetette az újabb importvámokat, s a gyémánt ismét nem került fel a listára. Úgy tűnik, az amerikai elnököt sikerült megpuhítani egy óra nagyságú, gyémántokkal díszített arany gyűrűvel.