Elképzelhető, hogy miközben az újonnan létrehozott Magyar Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal a zászlajára tűzte, hogy „a magyar emberek vagyonát fel kell tárni, vissza kell szerezni, és vissza kell adni”, aközben a NAV jogkörét, önállóságát visszafogják? A válasz igen is, meg nem is. Az igazság az, hogy az adóhatóság ellenőrzési jogköre nem csorbul ugyan, de az úgynevezett bizalmi vagyonkezelőknél (bvk), nem a NAV jelöli ki a célirányokat, hanem hamarosan törvény szabályozza azokat. (Az adóhatóság új vezetői némi malíciával mondhatják: fő a bizalom!)
A Tisza Pártnak egyébként igaza van, mert választási ígéretéhez híven végre feltárhatják, hogy kik és milyen formában tehettek szert adóelőnyökre a joggyakorlat sajátos értelmezése révén,
s származott ebből olyan mértékű vagyongyarapodásuk, ahol az egymilliárd forint jóformán aprópénznek számít. S ebben az esetben valóban csak a központi direktívák vehetik elejét annak, hogy az ellenőrök kezdetben ne a könnyebb ellenállás irányába menve kimazsolázzák a hamarabb eredménnyel kecsegtető ügyeket, hogy az egyéb, nem a tisztánlátást elősegítő szubjektív szándékokról ne is beszéljünk.
Noha a NER időszakában, különösen a rendszer megroggyanását megelőző hónapokban, majd még a tavaszi választásokat követő napokban is nagy volt a bukott rendszerhez köthető oligarchák buzgalma, hogy vagyonukat, vagy legalábbis annak egy meghatározó részét bvk-ba vagy a vele azonos ivású vagyonkezelő alapítványba mentsék, de maguk a konstrukciók nem ördögtől valók. Ügyfeleik között előfordulnak feddhetetlenek is. A bvk lényege, hogy a tulajdonos átruházza a vagyonát egy vagyonkezelőre, aki azt kezeli, s jó esetben gyarapítja is. Ebben semmi különös nincs, és tételezzük fel, hogy a vagyonkezelő jobban ért ehhez, mint az ügyfelei.
A bvk trükkje viszont abban van, hogy a vagyon elszemélytelenedik (hogy azt ne mondjuk elszemtelenedik),„elbújik" a hitelezők szeme elől, sőt például a válóperek esetén a vagyonmegosztásnak sem része.
Mert a bvk alapelve a diszkréció. A megbízó örökösei nem örökölnek, hiszen a vagyon már nem az örökhagyóé, így hagyatéki tárgyalás és közjegyzői közreműködés nélkül a szerződésben rögzítetten történik a vagyonmegosztás az ügyfél halála után. (Itt azonban a jogszabály hagyott egy kiskaput.)
Az így eltitkolt vagyonnak fog a NAV utánamenni. Kezdődik a hajsza az eltitkolt vagyonok felleléséért, s indokolt esetben zárolásáért. Augusztus végéig minden bvk-nál ellenőrzést tartanak. Sőt még a kimentett vagyonnak is utána tudnak majd menni az adótisztviselők. Nagy előny az ellenőrzés szempontjából, hogy minden dokumentumot ellenőrizhet a hatóság, mégpedig annak a tényleges tartalmát, s számukra nem az ilyen-olyan elnevezés számít.
Most először nyílik majd alkalom arra, hogy az ügyfél és ügyvédje (tanácsadója) közötti levelezésbe is belenézhessenek a vizsgálatot végzők.
A „nyomok” feltárását az MNB-nél titkosan kezelt – csak a hatóságok, bíróságok számára megnyitható regiszter kezeli.
A bvk egyébként nem olcsó mulatság, nem véletlen, hogy csak a valóban hatalmas vagyonok esetén érdemes vele élni. S a költségvetés is fut a pénze után, ezért megszűnik a bvk időleges adómentessége is. Amíg a megbízó már nem szerezheti vissza a vagyonát, addig a felálló Magyar Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal remélhetően alapos munkával utánajár a vagyonok keletkezésének, gyarapodásának, s feltárja a gyanúsakat. A diszkréció kora ezeknél véget érhet.