A teljes sportakadémiai rendszert átvilágítják – jelentette be Kálnoki-Kiss Attila a Klubrádióban. A sportállamtitkár ezzel megerősítette a szektort felügyelő belügyminiszter, Pósfai Gábor korábbi kijelentését, amely szerint a jövőben nem lehet sportvezető az, akiről bebizonyosodik, hogy szabálytalanul használt fel állami támogatást. Emellett azt is közölte, hogy a korábbinál szigorúbb kontroll alá kerül az állami sporttámogatások felhasználása.
A kérdés innentől nem csupán az, hogy jól költötték-e el a támogatást, hanem az is: milyen jogi következménye lehet, ha szabálytalanság derül ki. Borbély Zoltán ügyvéd, sportjogász szerint az első és legfontosabb kiindulópont az, hogy az állami támogatás jogi értelemben nem válik a kedvezményezett saját vagyonává.
„Gyakorlatilag az államtól kapott pénz minden esetben idegen vagyon. Ha valaki az államtól kap támogatást, az számára idegen vagyonnak minősül.”
Ez a megállapítás alapvetően meghatározza egy esetleges vizsgálat irányát. Mivel közpénzről van szó, a felhasználására szigorú elszámolási és vagyonkezelési szabályok vonatkoznak.
Az első lépés mindig a könyvelés
Borbély szerint egy átvilágítás nem büntetőeljárással kezdődik. „Először meg kell nézni, hogy a számvitel rendje stimmel-e, vagyis megfeleltek-e a számviteli szabályoknak. Ha nem, akkor adott esetben tovább lehet lépni.”
A számviteli hiányosság önmagában még nem jelent bűncselekményt, de jelezheti, hogy érdemes mélyebben megvizsgálni a támogatások útját.
A következő kérdés már az, hogy a pénzt valóban arra költötték-e, amire az állam biztosította.
Ha másra költik a támogatást
A sportjogász szerint ennek büntetőjogi jelentősége is lehet. „Ha valamilyen támogatást kapnak, és ezt nem arra a célra fordítják, amire kapták, azt úgy is hívhatják, hogy költségvetési csalás. Ez a céltól eltérő felhasználás.”
Vagyis nem feltétlenül a pénz eltűnése a döntő kérdés, hanem az is, hogy a támogatás megfelelt-e a jóváhagyott célnak. Egy beruházási támogatás működési kiadásra, vagy egy utánpótlás-programra kapott pénz más célra, pédául a professzionális sport támogatására történő felhasználása már önmagában is jogi problémát vethet fel.
Nem ugyanaz a sikkasztás és a hűtlen kezelés
A közbeszéd gyakran összemossa ezeket a fogalmakat, a Büntető Törvénykönyv azonban világosan különbséget tesz közöttük.
„Ha valaki az idegen vagyonnal sajátjaként rendelkezik vagy azt eltulajdonítja, akkor sikkasztást követ el.”
Más tényállásról beszélünk akkor, ha valaki ugyan nem tulajdonítja el a vagyont, de a kezelésére vonatkozó szabályokat megszegve okoz vagyoni hátrányt. „Ha valakit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, azt vizsgálni kell, hogy a vagyonkezelési szabályokat megtartotta-e. Ha nem tartotta meg, és ezzel vagyoni hátrányt okozott, akkor a hűtlen kezelés bűncselekménye valósulhat meg.”
A jogász arra is felhívja a figyelmet, hogy bizonyos esetekben még a gondatlanság is büntetőjogi felelősséget alapozhat meg. „Ha ez a vagyonkezelési kötelezettség törvényen alapul, akkor gondatlanul is el lehet követni a cselekményt, ezt hanyag kezelésnek nevezzük.”
A pénzösszeg sem mellékes
Az okozott vagyoni hátrány nagysága jelentősen befolyásolja a büntetési tételt. Borbély Zoltán elmondta, sikkasztásnál már 50 ezer forint felett bűncselekményről beszélünk, a magasabb értékkategóriákban pedig a szankciók fokozatosan szigorodnak. Különösen jelentős érték vagy vagyoni hátrány esetén a törvény öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztést is lehetővé tesz, bizonyos minősítő körülmények fennállásakor, például
500 millió forint fölött és bűnszervezetben elkövetett sikkasztás esetén ennél is súlyosabb, akár 20 éves büntetés is kiszabható.
Erre azonban nem számít Borbély Zoltán.
Nem minden szabálytalanság bűncselekmény
A sportjogász ugyanakkor óva int attól, hogy egy átvilágítás eredményét automatikusan büntetőjogi kategóriákba soroljuk. „A büntetőjognak mindig a végső eszköznek kell lennie. Ezt úgy hívjuk szaknyelven, hogy ultima ratio jellege van. Csak akkor kerül elő, amikor az összes többi jogi eszköz már nem elegendő.”
Elmondta, önmagában egy szabálytalanság vagy adminisztratív hiányosság nem jelenti azt, hogy bűncselekmény történt. „Csak akkor lehet feljelentést tenni, ha bűncselekmény gyanúja merül fel. Ha ilyen nincs, legfeljebb a számviteli szabályok megsértéséről vagy más jogkövetkezményekről lehet szó.”
Hosszú folyamat lehet
Arra a kérdésre, hogy mennyi idő alatt lehet feltárni egy nagy sportszervezet, egy komplett akadémiai rendszer gazdálkodását, Borbély Zoltán szerint nincs általános válasz.
„Nyilván könyvvizsgálóknak is részt kell venniük benne, és attól is függ, mekkora stábbal dolgoznak. Szerintem egy ilyen átvilágítás hosszú-hosszú hónapokig, akár egy évig is eltarthat.” Ugyanakkor megjegyezte, az elektronikus nyilvántartások ma már jelentősen megkönnyítik a pénzmozgások követését, de a támogatási szerződések, teljesítések, számlák és elszámolások tételes vizsgálata így is időigényes feladat. Borbély Zoltán szerint az ellenőrzések lezárulásáig nem az lesz a legfontosabb kérdés, mennyi állami pénz érkezik a sportba, hanem az, hogy a korábban elköltött közpénz felhasználása minden esetben megfelelt-e a jogszabályoknak.
Erre a választ már nem a politika, hanem a könyvvizsgálók, az ellenőrök – és ha szükséges, a hatóságok – fogják megadni.
S hogy az átvilágítások végül pusztán adminisztratív hiányosságokat, polgári jogi vitákat vagy büntetőjogi felelősséget tárnak-e fel, netán mindent rendben találnak, azt minden esetben csak az egyedi vizsgálatok dönthetik el.
Csaknem tízmilliárd forintot adott az Orbán-kormány a választás előtt a határon túli futballkluboknak, volt, ahol az irodaszereket is ebből fizették