Tizenhat éven át magától értetődőnek tűnt, hogy a sportban a politikai kapcsolatok nem kevés pénzt fialnak. Kormányközeli politikusok kerültek a sportszövetségek élére, és ők jelentették a garanciát arra, hogy egy-egy fejlesztéshez vagy rendezvényhez megérkezik az állami támogatás.
A kormányváltás után nemcsak a politikai erőviszonyok változtak meg, hanem a sportfinanszírozás logikája is. Az új kabinet felülvizsgálja az előző ciklusban vállalt beruházásokat, támogatási szerződéseket és sportfejlesztési programokat, miközben a korábban automatikusan járó állami források jelentős része elapadt vagy átmenetileg befagyott.
Erre válaszként egymás után távoztak azok a fideszes politikusok, akik hosszú éveken át irányítottak sportszövetségeket. Sormintába illően vette a kalapját Lázár János (tenisz), Kósa Lajos (korcsolya), Németh Szilárd (birkózás), Schneller Domokos (kerékpár), de a horgász Szűcs Lajos vagy épp a vadász Semjén Zsolt is lelépett a félig-meddig sporthoz köthető szervezet élről.
Kósa Lajos nem várta meg a bukást, szavazás előtt visszalépett a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség elnökjelöltségétőlItt a vége ennek is, Németh Szilárd lemondott a Magyar Birkózó Szövetség elnöki posztjárólDőlnek a fideszes dominók a sportban is, Lázár János lemondott a Magyar Tenisz Szövetségi elnöki posztjárólSzerepük szerint ők voltak azok, akik képesek voltak forrásokat szerezni, beruházásokat elindítani, nemzetközi eseményeket Magyarországra hozni vagy egyszerűen biztosítani a működés pénzügyi feltételeit. Április óta azonban megszűnt érdekérvényesítő képességük, légüres térbe kerültek, súlytalanná váltak.
Utolsó mohikánként Deutsch Tamás maradt, nyilván ő csukja majd be boltot, lezárva a magyar sport egyik dicstelen, a hetvenes évek gyakorlatát idéző, kézivezérléssel működtetett sportágvezetői korszakát.
A Sportegyesületek Országos Szövetségének elnökét legutóbb egyhangú szavazással választották a szervezet elnökének. Ez a tisztség különösen fontos, mert a SOSZ az állami sporttámogatási rendszer egyik meghatározó szereplője.
Korábban nem tetszett Deutschnak ennyire ez a szervezet. 1999-ben, amikor ifjúsági és sportminiszter lett, a Fidesz sportirányítási reformjának egyik célja éppen az volt, hogy megszüntesse vagy radikálisan átalakítsa a korábbi sportköztestületi rendszert, amelynek egyik fontos szereplője volt a Sportegyesületek Országos Szövetsége. Az akkori koncepció szerint a sport irányítását a minisztériumhoz vonták és csökkentették a köztestület önállóságát. A SOSZ ennek a reformnak az egyik vesztese lett, szerepe jelentősen visszaszorult.
A SOSZ politikai ingaórája azonban szépen kilengett: korábban tíz évig az MSZP-s Mesterházy Attila vezette, majd őt követte a fideszes egykori sportminiszter, Deutsch Tamás.
Kevés szervezet mutatja ilyen látványosan, hogy a magyar sportban milyen bizarr képződmények igazolják a narancsos szegfű teória alapját.
Ironikus, hogy a Orbán-kormány alatt a korábban még a szervezet ellen dolgozó Deutsch Tamás lett utóbb a SOSZ elnöke, az meg különösen abszurd, hogy végül ő maradt a Fidesz néhai vezérkarának utolsó sportszövetségi vezetője.
Klubvezetőként még vannak fideszes káderek (Szíjjártó – Honvéd, Deutsch – MTK), köztük a legfajsúlyosabb Kubatov Gábor, akinek a Fradiváros 25 milliárdos ügyét kell tisztáznia. Ennek a kivizsgálása már elkezdődött, az ügyben feljelentést tettek.
Pósfai Gábor így vetne véget a politika és a sportirányítás több évtizedes összefonódásánakÚjabb fideszes sportvezető távozik, Schneller Domonkos nem indul újra a kerékpáros szövetség elnöki posztjáértAz Integritás Hatóság beadványára újra elkezdődött a nyomozás Deutsch Tamás öccse ügyében