Oroszország;terrorizmus;Pavel Durov;Telegram;

A legnépszerűbb orosz üzenetküldő alkalmazás, a Telegram alapítója, Pavel Durovot már nemcsak a terrorizmus támogatásával vádolja a Kreml, hanem terroristává is minősítette

Tovább lépett a Kreml, terrorlistára tette a Telegram-vezért

Felkerült az orosz Roszfinmonyitoring terroristák és szélsőségesek listájára Pavel Durov, a Telegram internetes üzenőfal alapítója és tulajdonosa. Az orosz közösségimédia-mogult egy nappal korábban távollétében terrorizmus támogatásával vádolták meg az orosz hatóságok.

Egyelőre frissítés alatt álló gyorshírként adta közzé a Novaja Gazeta Europa, az Oroszországból száműzött Nobel-békedíjas lap emigrációban működő online utóda, hogy Pavel Durov felkerült a terroristák és szélsőségesek listájára. A legnépszerűbb orosz üzenetküldő alkalmazás, a Telegram Franciaországban élő tulajdonosa ellen szerdán a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) terrorcselekmények elősegítése címen már vádat is emelt. A titkosszolgálat azt is közölte: megindult az eljárás annak érdekében, hogy nemzetközi körözést adjanak ki ellene.

Durov, bár maga sosem tartozott a Putyin-rezsim ellen fellépő ellenzékiek közé, ezúttal mégis illusztris társaságba került, hiszen a Kreml elnyomó gépezete az összes ismert orosz ellenzéki politikust és közéleti szereplőt rendre terroristának minősítette. 

Durov azért került a rettegett FSZB látókörébe, mert a Telegram megtagadta azon csatornák, csevegőcsoportok és botok eltávolítását, amelyekről a szolgálat azt állítja, hogy az ukrán hírszerző ügynökségek csalásra, szabotázsra és terrortámadásra használják Oroszországban. A nyomozó hatóság Novaja Gazeta Europa által ismertetett jelentése szerint olyan eseteket vizsgálnak, amelyekben „fiatalokat vontak be szabotázs- és terrortevékenységekbe” egy társkereső szolgáltatás segítségével.

Az FSZB azt állítja, hogy 2025 júliusa óta a biztonsági erők legalább 46, 12 és 22 év közötti orosz állampolgárt vettek őrizetbe, akiket az ukrán hírszerző szolgálatok a Telegram Dayvinchik elnevezésű társkereső szolgálatán keresztül verbuváltak. Az FSZB szerint ezek a fiatalok a beszervezés után megtámadták az orosz rendvédelmi erők tagjait, bankokat és energia-, valamint kommunikációs, távközlési létesítményeket gyújtottak fel, s oroszoktól ellopott pénzt juttattak az ukránoknak.

A Telegramra nehezedő hatósági nyomás nem új keletű. Az üzenetküldő alkalmazást már áprilisban blokkolták Oroszországban, miután a TASZSZ arról számolt be, hogy a Moszkva külvárosában lévő Crocus City Hall koncertterem elleni 2024. március 22-én este elkövetett, 140 emberéletet követelő iszlamista terrortámadás elkövetőit is a Telegramon toborozták.

A blokkolás különben értelmetlen, egyértelműen megfélemlítő nyomásgyakorlás volt, hiszen a Telegram valójában már februártól nem működik Oroszországban a valós felhasználót elrejtő VPN nélkül, azaz az orosz internetkorlátozás egyik nagy áldozata volt.

Az ügy pikantériája, hogy Durov 2024 augusztusában történt franciaországi őrizetbevétele ellen Moszkva még felháborodottan tiltakozott, politikai indíttatású meghurcolásról, a Nyugat szólásszabadsággal kapcsolatos kettős mércéiről beszélt. A kettős, orosz–francia állampolgárságú üzletember Franciaországban is a Telegram miatt került a hatóságok célkeresztjébe. Azzal vádolták, hogy üzenetküldő alkalmazását gyermekpornográfia terjesztésére, kábítószer-kereskedelemre, csalásra, szervezett bűnözők üzelmeire és bűnpártolására használják.

A Durov elleni francia bírósági eljárás még folyamatban van, de az ellene foganatosított korlátozásokat jelentősen enyhítették: 2025 novemberében a francia hatóságok teljesen feloldották utazási tilalmát, és megszüntették az igazságügyi felügyeletet, miközben a vizsgálat maga továbbra is folyamatban van.

Ez utazásonként átlagosan 780 ezer forintot jelent.