„A közmédia nem hazudhat. Bocsánatot kérünk, amiért hosszú éveken át mégis ezt tettük! A közmédia most átalakul, hogy a jövőben független és hiteles legyen. A hírszolgáltatás átmenetileg szünetel. Maradjanak velünk!” – volt olvasható néhány, a magyar sajtótörténetbe bevonuló órán keresztül július 7-én délután négy órától az M1 élő adása helyett, a csatorna Facebook-oldalán, valamint a hirado.hu-n, s ugyanekkor leállt a Kossuth Rádió is, a helyén a Bartók Rádió műsora volt hallgatható.
A tévéműsor aztán az 1956-os forradalom tiszteletére 19:56-kor indult újra Bacsó Péter klasszikusával, A tanúval, s a nézők a továbbiakban is régi, klasszikus filmeket nézhettek a híradók és politikai műsorok helyett.
A lapunk számára készült Publicus-felmérés alapján a nézők 57 százaléka egyetértett a Tisza-kormány közmédiával kapcsolatos döntésével, 37 pertcentnyien viszont úgy gondolták, hogy rossz döntés született.
Természetesen a kormányszimpatizánsok között elképesztő támogatottsággal bírt az eredeti műsorszolgáltatás felfüggesztése, 90 százalékuk értett egyet vele, s az sem meglepő, hogy a Fidesz-KDNP pártolói 96 százalékban ellenezték. Az igazán mérvadó a bizonytalanok válasza, akiknek bő harmada egyetértett, felük pedig elutasította a döntést. Utóbbi adatok leginkább azért is meglepőek, mert a megkérdezettek kétharmada szerint jogos volt a bocsánatkérés, ugyanis a közmédia a Fidesz-kormányok alatt részt vett a hazugságok terjesztésében, s ezt a Tisza-hívők 94 százaléka mellett a bizonytalanok fele is így gondolta, sőt, még minden nyolcadik korábbi kormánypárti szavazó is elismerte ezt, persze döntő többségük – 78 százalék – szerint mindezeknek nem volt alapja.
Sokatmondó adat, hogy a közmédia híradóit napi vagy heti rendszerességgel mindössze a válaszadók 29 százaléka nézte, 46 százalék viszont egyáltalán nem, a Kossuthot ugyanilyen időintervallumban csak 18 százaléknyian hallgatták,
a megkérdezettek kétharmada viszont soha, s 77 százalék egyáltalán nem kattintott a hirado.hu-ra, melyet a válaszadók közül csak 3 százaléknyian látogattak naponta. A felmérés társadalmi csoportok és korosztályok szerint is vizsgálta a híradók és a Kossuth legaktívabb nézőit-hallgatóit: napi-heti rendszerességgel az immár exkormánypártiak, a hatvan év felettiek, a maximum 8 általánossal rendelkezők és a nyugdíjasok kapcsoltak rájuk, míg a legkevésbé a tiszások, a 30-44 év közöttiek és az érettségivel vagy diplomával rendelkezők voltak kíváncsiak a híradókra és a Kossuth Rádióra.
Valami kezdődik, felirat formájában újraindult a hírközlés az M1-enA kormány programjában fontos elem a közmédia teljes átalakítása, ezzel kapcsolatban a parlament június végén el is fogadta az törvénycsomagot, melynek legfontosabb elemei a pártatlan tájékoztatás visszaállítása, a politikai propaganda megszüntetése, valamint egy új intézményi és felügyeleti struktúra létrehozása. A Publicus-felmérés szerint
a megkérdezettek 84, a tiszások 90, a fideszesek 79 és a bizonytalanok 73 százaléka szerint is az állam feladata a közmédia kormánytól független működésének biztosítása, s tízből heten abban is egyetértenek, hogy szükség van közmédiára.
A válaszadók szerint a hiteles, független tájékoztatás, a minden politikai oldal álláspontjának arányos bemutatása és az ismeretterjesztés a közmédia három legfontosabb – 94, illetve 92-92 százalékra értékelt – feladata, a legkevésbé pedig a sportközvetítéseket tartották annak. Persze ez is viszonylagos, hiszen 72 százalék fontosnak ítélte, némi meglepetésre a fideszesek valamelyest kevésbé, mint a tiszások vagy a bizonytalanok.
