Fidesz;ellenzék;Parlament;Országgyűlés;kivonulás;Ember Zoltán;

A Fidesz és a KDNP képviselõi kivonulnak a terembõl, miközben Hankó Balázs felszólal az Országgyûlés rendkívüli ülésén 2026. július 27-én

Lejárt lemez a kivonulás, a Fidesz csak keresgéli a helyét ellenzékben

A Fidesznek – figyelmeztetett Ember Zoltán Levente – meg kell barátkozni a gondolattal, hogy már nem nagy párt, hanem középpárt. Győri Gábor szerint az ellenzékbe szorult volt kormányerő nem mutat újdonságot a parlamentben.

A Fidesz máig keresi a helyét, és ez igaz a parlamenti létre is – kezdte Ember Zoltán Levente politikai elemző, akit arról kérdeztünk, hogy tizenhat évig tartó egyeduralom után hogyan teljesít ellenzékben, milyen eszköztárat használ a parlamentben Orbán Viktor pártja.

Ember Zoltán Levente leginkább a következetességet hiányolja, azt a fajta következetességet, ami a Fidesz számára hosszú éveken keresztül eredményre vezetett, most pedig a Tiszának és Magyar Péternek hoz sikereket. Orbán Viktorhoz hasonlóan a jelenlegi miniszterelnök esetében is előfordul, hogy bizonyos kijelentései ellentmondásba kerültek egymással, az alapvető kérdésekben azonban Magyar Péter következetes álláspontot képvisel. Ilyen például az „óellenzékinek” nevezett pártokhoz, vagy az Orbán-rendszer leváltásához való hozzáállása.

Amikor a Fidesz azt állítja, vége van a jogállamnak, akkor erre nem megfelelő reakció, hogy a képviselői kivonulnak a parlamentből, aztán pár perc múlva visszatérnek

– állapította meg Ember Zoltán Levente. Ha ugyanis valóban ilyen súlyos a helyzet, akkor ennek komoly következménye kellene legyen, aminek hónapokig, évekig tartó hatása van. Egyébként is: a kivonulás olyan eszköz, amit már a régi ellenzék is alkalmazott, vagy még korábban a Fidesz, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszédei idején elhagyta az Országgyűlést.

A politikai elemző úgy látja, hogy a Fidesz szeretne több szólamon játszani a parlamentben. Bóka János és mások konszolidált stílust képviselnek, közben Németh Balázs, Szűcs Gábor és Pócs János triója a „politikai ütőember” szerepét igyekszik betölteni. Ez csak korlátozottan sikerül. Németh Balázs szerepléséről például Ember Zoltán Leventének a Kengyelfutó gyalogkakukk című rajzfilmből a prérifarkas figurája jut eszébe, aki próbál gonoszkodni, de rendre pórul jár és nevetségessé válik.

A Fidesznek meg kell barátkozni a gondolattal, hogy már nem nagy párt, hanem középpárt 

– rögzítette Ember Zoltán Levente. Éppen ezért tanácsosabb lenne az egységesebb arcél kialakítása felé elmozdulnia, és nem színes, „egyszer így, egyszer úgy szólalunk meg” módon megjelennie a parlamentben.

Győri Gábor, a Policy Solutions igazgatója sem lát újdonságot a Fidesz részéről az Országgyűlésben. A volt kormánypárt nem tud megállapodni önmagával arról, hogy mi legyen a főirány. Eredetileg Gulyás Gergelynek jutott az a kijelölt szerep, hogy Orbán Viktor radikális megnyilvánulásaival szemben a „nyugodt erő” legyen. Nem véletlen, hogy nem maradt frakcióvezető. Most a helyére lépő Bóka János kapta ezt a feladatot, de ettől még nem jött létre a Fidesz általános irányvonala.

Vannak, akik higgadtabban viselkednek, mások a kampányszerű kommunikációt folytatják. Ember Zoltán Leventétől eltérően Győri Gábor nem tartja valószínűnek, hogy a Fidesz parlamenti frakciójának képviselői világos szereposztás szerint politizálnak. A Fidesz „mindent egyszerre akar csinálni”, de nem egy végiggondolt stratégia alapján.

Azzal, amit a fideszes politikusok művelnek, nem keltik a koherencia benyomását. Inkább arról van szó, hogy egyes szereplők kitalálják, mi az, amiben jónak hiszik maguknak, és ennek megfelelően cselekszenek.

Pócs János például a provokatőr, ő is azok közé tartozik, akik leleplezőnek szánt videókat készítenek a parlamentben. Ténykedése azonban nem komolyan vehető parlamenti munkára, hanem „játszótéri vagdalkozásra” emlékeztet – fogalmazott Győri Gábor.

Eltérnek a vélemények arról, hogy a Fidesz többszöri kivonulása a parlamentből mennyiben tekinthető indokoltnak. Elvileg létezhetnek helyzetek – jegyezte meg a Policy Solutions igazgatója –, amikor egy parlamenti frakciónak nem marad más lehetősége, mint az, hogy elhagyja az üléstermet. Annyi biztos, hogy a politikai kommunikáció szempontjából Magyarországon ez nem hatékony eszköz.

Bejáratott demokráciákban, ahol a felek tiszteletben tartják egymást, a kivonulás olyan súlyos határátlépésre hívja fel a figyelmet, amire valóban felkapja a fejét a közvélemény – mondta Győri Gábor. Nálunk a múltban számos eset történt a parlamentben, ami érthetővé és indokolttá tette az akkori ellenzék kivonulását: így viszont ennek a tiltakozási formának a jelentősége mára sokat inflálódott, elveszítette az erejét.

Egyre ijesztőbb az aszály mértéke.