A sportállamtitkár a napokban kitett Facebook-posztjában közölte: az előző kormány garanciájával elnyert világversenyek költségvetését újratervezik, és a jövőben csak olyan rendezvények kaphatnak állami támogatást, amelyeknél a kiadások ésszerűek, kimutatható társadalmi hasznuk van, valamint jelentős saját bevétellel is számolnak. Az érintett sportági szakszövetségek, az államtitkárság és a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet szakemberei – folytatta – megfeszített munkával új költségvetéseket készítenek. Az első részeredmények egyértelműen mutatják, a korábbi világversenyek végső költségvetései masszívan túlárazottak lehettek.
Azt írta, a jövőben nem rendezünk kizárólag vagy szinte kizárólag állami támogatásra támaszkodva világversenyeket. Bár az államtitkár egyetlen eseményt sem nevezett meg, a kijelentés alighanem a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra vonatkozik.
Az atlétikai világbajnokság lehet a célkeresztben
A világbajnokság megrendezéséhez felépült a Nemzeti Atlétikai Központ, amelynek beruházási költsége az eredeti tervekhez képest többször emelkedett, végül megközelítette a 246 milliárd forintot. Ehhez jött még maga a világbajnokság megszervezésének költsége, amely szintén több tízmilliárd forintot (akár 30 milliárdot) emésztett fel. A szervezés végső számláját a rendezés előtt nem hozták nyilvánosságra.
Kálnoki-Kiss Attila: Sorra buknak ki ügyekA szervezőbizottság elnöke, a ma fideszes képviselő Németh Balázs, már a világbajnokság előtt úgy nyilatkozott: „Nem a mi dolgunk, hogy az árakról beszéljünk... A kormány azt vállalta, hogy minden szükséges forrást biztosít.” A végleges költségvetésről akkor még nem kívánt részleteket mondani.
A világbajnokság után már az olimpiáról beszélt
A kilencnapos eseményt a nemzetközi szövetség és a résztvevők is sikeresnek értékelték, ezt követően Németh Balázs már arról beszélt, hogy Budapest alkalmas lenne olimpia rendezésére is. Illetve Facebook posztjában sajátságos stílusban reagált Karácsony Gergely főpolgármester egy nappal korábbi bejegyzésére, miszerint a főváros támogatása nélkül nem lehetett volna Budapesten atlétikai világbajnokság, aki felidézte: a városvezetés 2019-ben feltételekhez kötötte a rendezés támogatását (szakrendelő építése a IX. kerületben, parkosítás, rozsdaövezet élhetővé tétele). Németh Balázs – bár név szerint nem említette Karácsony Gergelyt – egyértelműen azoknak üzent, akik a siker után szerinte saját érdemükként kezdték bemutatni a világbajnokságot.
„Honnan tudom, hogy sikeres volt az atlétikai világbajnokság? Például onnan, hogy egyre többen úgy emlékeznek, hogy valójában ők szervezték.” Majd hozzátette:
„Szarnak, bajnak nincs gazdája... Amint kiderült, hogy a világbajnoksággal nincs baj, azonnal megjelennek a gazdák.”
Kijelentette a budapesti világbajnokság bebizonyította, hogy Magyarország képes a világ legnagyobb sporteseményeinek lebonyolítására, és emiatt újra napirendre kerülhet az olimpiai álmom.
A vizes világbajnokságok is vitték a közpénzt
Hasonló kérdéseket vethet fel a budapesti vizes világbajnokság története is. A 2017-es eseményhez épült fel a Duna Aréna, amelynek eredetileg jóval szerényebb költségvetése folyamatosan emelkedett, végül mintegy 130 milliárd forintba került az uszoda és a kapcsolódó beruházások együtt. Emellett a világbajnokság rendezési költségei is több tízmilliárd forintra rúgtak.
Magyarország 2022-ben ismét beugróként rendezett világbajnokságot, amely újabb jelentős állami forrásokat igényelt, 2027-ben pedig immár harmadszor lesz házigazda Budapest.
Időközben azonban visszabontották a világ egyik legmodernebb uszodájának lelátóit, ezért a világbajnokság megrendezésére már nem alkalmas a Duna Aréna, helyette az MVM Dome-ban állítanak fel mobil medencéket.
Ez azért plasztikusan jelzi, hogy az Orbán-kormány mennyire vette komolyan az olimpiarendezést...
És akkor bónusznak még ott van a Fradiváros néven elhíresült 25 milliárdos ügy.
Az összeget az állam átutalta a Kubatov Gábor vezette klubnak, de még egy kapavágás sem történt a Népligetben, a pénz ellenben valahogy elillant. Hogy merre, azt nyilván egy újabb szövevényes vizsgálat fogja tisztázni.
Nyomoz a rendőrség a 25 milliárdos Kubatov-féle Fradiváros ügyébenVégre új szabályok jönnek
Kálnoki-Kiss Attila szerint éppen ezért teljesen új szemlélet következik. A sportállamtitkár azt ígéri, kidolgozzák a világversenyek támogatásának objektív döntési rendszerét, és csak azok az események számíthatnak jelentős állami pénzre,
• amelyek költségvetése szakmailag megalapozott,
• a kiadások indokoltak és ellenőrizhetők,
• társadalmi és gazdasági megtérülést mutatnak fel,
• valamint számottevő saját bevétellel is rendelkeznek.
Az államtitkár egyelőre nem nevezett meg konkrét, szabálytalansággal érintett rendezvényeket, ugyanakkor az elmúlt évtized legnagyobb magarországi sporteseményeinek pénzügyi hátterét most vizsgálják át először teljes körűen. A cikkünkben említett két topkategóriás verseny nyilván első kör volt, a teljes átvilágítás hosszú időbe (akár évekbe) is telhet.
