Orbán Viktor szeret riogatni, de aligha köszönt be Magyarországon az általa vizionált ezerforintos benzinár

A jelenlegi prognózisok és elemzések szerint nem reális forgatókönyv, hogy Magyarországon 1000 forint közelébe emelkedjen a benzin literenkénti ára. Ezzel korábban a Fidesz, leginkább Orbán Viktor riogatta a közvéleményt. Bár ahhoz kétség sem fér, hogy a közel-keleti konfliktusok továbbra is jelentős bizonytalanságot okoznak az olajpiacon, az elmúlt hetek friss – Reuters által szemlézett – előrejelzései inkább arra utalnak, hogy a világpiaci kínálat fokozatos helyreállása fékezheti az árakat. Arról nem szabad elfeledkezni, hogy a magyar autósok számára nemcsak a kőolaj világpiaci ára fontos: legalább ekkora szerepe van a finomított üzemanyagok tőzsdei jegyzésének és a forint dollárral szembeni árfolyamának is. 

Nem is kérdés, hogy az elmúlt hónapokat az iráni háború és a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság határozta meg, ez pedig időszakosan, olykor jelentősen megemelte az északi-tengeri Brent nyersolaj árát. A legfrissebb, júliusi OPEC-jelentés viszont harmadik egymást követő alkalommal lefelé módosította az idei globális olajkereslet növekedésére vonatkozó prognózisát. A szervezet szerint 2026-ban a korábban vártnál kisebb lesz a világ olajigénye, miközben a kitermelés fokozatosan helyreáll. Ez pedig önmagában mérsékli annak a lehetőségét, hogy tartósan három számjegyű – vagyis 100 dollár feletti – olajár alakuljon ki a világ meghatározó tőzsdéin. (Ma, július 27-én hétfőn jelentősen csökkent is a kőolaj ára Ázsia tőzsdéin, miután az Egyesült Államok és Irán felfüggesztette egymás elleni katonai akciókat. Az északi-tengeri Brent nyitáskor több mint 5 százalékkal esett, 91-92 dollár közötti hordónkénti szintre, miközben az amerikai WTI ára 84-85 dollár közelébe süllyedt – a szerk.)

Szakmai körök ugyanakkor rámutatnak, hogy a közel-keleti konfliktus bármikor okozhat átmeneti drágulást, s a piac jelenleg inkább geopolitikai kockázatokat áraz, nem pedig tartós ellátási válságot vizionál. Ez azért lényeges, mert bár egy-egy katonai incidens gyorsan 5–10 dollárral is megemelheti a Brent árát, sőt, szélsőségesebb esetben ez még nagyobb áremelkedés is lehet, ám ha az olajszállítások és az ellátási láncok nem sérülnek tartósan, ezek a mozgások szinte bizonyosan gyorsan visszarendeződnek.

Magyarországon azonban még ennél is összetettebb a helyzet. Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője mellett számos stratéga korábban többször is hangsúlyozta, hogy a hazai üzemanyagárakat messze nem csak a nyersolaj ára alakítja. Legalább ilyen fontos a benzin és a gázolaj mediterrán tőzsdei jegyzése, vagyis az az ár, amelyen a finomított termékek gazdát cserélnek Európában. Előfordulhat, hogy a Brent ára alig változik, miközben a finomítói kapacitások szűkössége vagy a nyári autózási szezon miatt a benzin nagykereskedelmi ára mégis emelkedik. Ugyanakkor ennek az ellenkezője sem zárható ki jelenleg, ha pedig a finomított termékek ára csökken, az a hazai kutakon is gyorsan megjelenhet.

Mindemellett markáns szerepe van a forint árfolyamának is. Magyarország a kőolajat döntően dollárban vásárolja, ezért a magyar deviza minden gyengülése automatikusan megjelenik a kutak áraiban.

Az ellátásbiztonság szempontjából jelenleg nincs ok különösebb aggodalomra. Magyarország továbbra is két irányból juthat nyersolajhoz. A Barátság vezetéken továbbra is érkezik orosz kőolaj, miközben az Adria-vezetéken keresztül alternatív források is elérhetők. A magyar kutakon ezért inkább a fokozott árhullámzásnak, mintsem tartós árrobbanás lehetősége körvonalazódik. Ahhoz, hogy 1000 forintos literenkénti ár alakuljon ki immár a védett ár megszűnése után, alighanem az összes tényezőnek egyszerre, a legrosszabb irányba kellene mozdulnia. Erre pedig a világpiaci és gazdasági elemzések alapján jelen állás szerint azért kicsi az esély.