Magyar Péter: Végre lehetőségünk van tiszta lappal indulni, a köztársasági elnöki intézmény felszabadul

A történelmi példák megmutatják, hogy a hazáért végzett munka nem követel véleményazonosságot. A nemzeti egység soha nem jelentette a viták eltörlését. A vita célja az ország előbbre vitele, és léteznek határok, melyeken a pillanatnyi politikai előny kedvéért sem szabad átlépni – jelentette ki Magyar Péter hétfőn a parlament előtt tartott felszólalásában.

A miniszterelnök beszédét úgy folytatta, ismét történelmi pillanatban vagyunk, mert egy hosszú, dicstelen korszak lezárult, és rajtunk múlik, milyen országot építünk a helyére. Egy nép – idézte fel – azt mondta, elég volt, itt az ideje, hogy az állam újra a közös érdekeket szolgálja, a törvény mindenkit egyformán védjen, a közéletben újra legyen súlya a tisztességnek. Végre Magyarország közös jövőjére fordíthatjuk az állam erejét. 

Magyar Péter ezután arról beszélt, hogy a magyar érdek első feltétele a független, tisztességes állam. Olyan ügyészségre, bíróságokra, Alkotmánybíróságra, számvevőszékre, hatóságokra, köztársasági elnöki intézményre van szükség, mely a törvényt, a közvagyont és a polgárok jogait védi.

– fogalmazott a kormányfő. Hozzátette, a jogot az Orbán-kormány kiváltságok bebetonozására, vagyonok kimentésére használta.

Magyar Péter közölte, a magyar érdek második feltétele az erős, tisztességes, fenntartható gazdaság. Hazánk – folytatta – örömmel fogad minden beruházót, mely tudást hoz, megbecsüli a dolgozókat, munkahelyeket teremt, erősíti a magyar beszállítókat. Egységes, nyilvános, kiszámítható szabályokat teremtenek minden vállalat számára, ígérte a kormányfő. Megjegyezte, a magyar kis- és középvállalkozásoknak ugyanilyen figyelem jár.

Magyar Péter felidézte, Szijjártó Péter éppen annál a vállalatnál talált munkát, melynek magyarországi beruházásait miniszterként közpénz-százmilliárdokkal, diplomáciai támogatással és állami infrastrukturával segítette.

Meg fogják vizsgálni, ki hozta a döntéseket, ki készítette elő azokat, milyen szakmai figyelmeztetéseket hallgattak el, és mekkora terhet hagytak az adófizetőkre, dolgozókra, helyi közösségekre és a természetre.

Magyar Péter úgy folytatta, a magyar érdek harmadik feltétele a tudás, mert Magyarország jövője már ott van az iskolákban, a műhelyekben, a kutatóintézetekben, a családokban. A tehetség útját nem zárhatják el előítéletek, társadalmi különbségek, politikai kapcsolatok. Kármentésre és gyógyításra van szükség az oktatásban is, ez nem lehet vita tárgya, gyerekeink jövője a legfontosabb közös ügyünk.

Negyedik feltételnek Magyar Péter a biztonságos, emberhez méltó mindennapi életet jelölte meg, kiemelve, az Orbán-kormány itt is romokat hagyott maga után. Óriási, ember feletti munka lesz mindennek a rendbe tétele, de a magyar érdek egyértelmű: azért kell dolgozni a nap minden órájában, hogy javuljon az egészségügy, biztonságosabbá váljon a gyermekvédelem, legyen tisztességes idősellátás, elérhető lakhatás.

Ötödik feltétel a nemzet biztonsága, kiszámítható nemzetközi helyzet. A határon túli magyar közösségek biztonsága, jogai szintén közös nemzeti ügyünket jelentik, hangsúlyozta, kiemelve, ez nem szolgálhat senkinek kampányeszközként.

Végül a hatodik feltétel a nemezti egység, melynek lényege a kölcsönös tisztelet. Mindannyiunknak önmérsékletre van szüksége, mert a közös ügyeket nem lehet kizárólag saját táborunk győzelmeként kezelni, hangsúlyozta a korményfő.

A miniszterelnök beszédében leszögezte: az Alaptörvény legutóbbi módosításakor egyértelművé tették, hogy a módosítások önkorlátozóak, és a jogállam helyreállítását szolgálják. A cél, hogy ősszel elkezdjék Magyarország új, közös Alkotmányának a megalkotását a teljes magyar társadalom bevonásával. Az alkotmányozási folyamat végéig átmeneti köztársasági elnököt választ az Országgyűlés a meglévő törvényi keretek közt, de „semmiképpen sem az utóbbi 36 évben megszokott módon”. Hozzátette, esély van arra, hogy 1990 óta először pártokon felül álló, a pártpolitikai megosztottságon túlmutató jelöltet találjunk és válasszunk, ezzel pedig bűn lenne nem élni. Bár – folytatta – formálisan a magyar Országgyűlés választja, a jelölés erkölcsi alapját a társadalmi bizalom adja. Magyar Péter kiemelte, őszintén, jóhiszeműen fordul a pártokhoz, a civilekhez és magánemberekhez: mondják el, kit, milyen értékek alapján tartanak méltónak a tisztségre.

A kormányfő kiemelte,

Hozzátette, nem kell hétköznapi értelemben vett politikusnak lennie a köztársasági elnöknek, ahogy jogásznak sem. Hanem olyan embernek, aki őrködik a nemzet egysége és az alkotmányosság fölött. Lehet biológus, történész, orvos, művész és jogász is, ha életútja alapján hihetjük róla, hogy erővel, tisztességgel, hazaszeretettel el tudja végezni ezt a munkát. – A következő köztársasági elnökre nehezedő teher nem könnyű – fogalmazott, kiemelve, azt kérik a megválasztandó köztársasági elnöktől, hogy egy átmeneti időszakban vállalja el ezt a nehéz, de szép feladatot.

– hangoztatta. Hozzátette, ez közös felelősségünk, a nyilvánosságnak is közösen kell megtalálnia és átugrania saját árnyékát, felülemelkedni vélt vagy valós sérelmeinken, és bölcs, méltányos döntést hozni.

Mint ismert, Polgár Judit köztársasági elnöki jelölésére vasárnap nyílt levélben tett javaslatot több ismert sportoló, művész és kutató. „Magyarországnak gyógyulásra van szüksége. Ehhez pedig olyan köztársasági elnökre, aki segít ebben a folyamatban” – érveltek a világ valaha volt legjobb sakkozónőjének a megválasztása mellett. Az aláírók egyike az a Rubik Ernő, akiről Polgár Judit nemrég posztolt a Facebookon a születésnapja alkalmából. 

A nyílt levél közzététele után Magyar Péter sietve jelezte, megkérdezi Polgár Juditot, vállalná-e a felkérést.

Magyarország köztársasági elnöki széke azután lett kiadó, hogy Sulyok Tamás szombat este aláírta az Alaptörvény 2012 óta már a 17. módosítását, benne a saját távozásáról döntő kitétellel. 

Magyar Péter az április 12-i győzelmi beszédében vette elő a kampány alatt elhangzó ötletét s nevezett meg egy sor, az Orbán-kormány által pozícióba helyezett közjogi méltóságot és állami vezetőt, akinek szerinte le kellene mondania a posztjáról. A Kúria, az Alkotmánybíróság, a Gazdasági Versenyhivatal, az Országos Bírói Hivatal, az Állami Számvevőszék és a Médiahatóság elnöke mellett Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt és Sulyok Tamás köztársasági elnököt is lemondásra szólította fel. Távozzanak, ne várják meg, amíg elküldjük őket – jelentette ki akkor. Sulyok Tamás ennek sokáig ellenállt, alkotmányos válságot kiáltva a Velencei Bizottsághoz fordult, de érdemi védelmet nem kapott az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szervétől. Nem térítette el a Tisza-kormányt Sulyok Tamás leléptetésének a szándékától az a két tüntetés sem, amelyet nemrég a Fidesz tartott a Sándor-palota előtt.