Vitézy Dávid szeptemberig várja a véleményeket a gyorshajtásról, az utcai versenyekről, a szigorú szankciókról, a rollerekről

A kormány társadalmi egyeztetést indít a közlekedésbiztonság javítását célzó intézkedésekről. A visszajelzések alapján még idén készülő jogszabály-módosítások célja nem a bírságokból származó állami bevételek növelése, hanem az emberi életek megmentése – fogalmazott Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján az 1-es villamos Népfürdő utcai megállójánál. Emlékeztetett, hogy a közelben történt a gyorshajtás miatti 2023-as Árpád hídi tragédia és a Váci út-Róbert Károly körút csomópontjában idén tavasszal a két halálos áldozatot követelő illegális autóverseny. A társadalmi egyeztetés öt kérdéscsoportból álló kérdőív, amelyre a kormány honlapján lehet válaszolni 2026. szeptember 9-ig.

A tárcavezető szerint a kirívó gyorshajtás és az utcai versenyzés ellen hatékonyabb fellépésre van szükség. A hivatalos adatok szerint ugyanis tavaly Magyarországon 456-an vesztették életüket közúti balesetben, több mint 4500-an súlyosan, és több mint 14 500-an könnyebben sérültek meg az utakon, ami kiemelkedő európai szinten. – A kormány azt javasolja, hogy a közlekedési bírságokból származó bevételeket kizárólag közlekedésbiztonsági fejlesztésekre lehessen felhasználni. Ezekből az összegekből egyebek mellett zebrák létesítését, forgalomtechnikai beavatkozásokat vagy egyéb biztonsági beruházásokat finanszírozhatnának, a bevételek egy része pedig az önkormányzatokhoz kerülne – tette hozzá.

A kérdőívre válaszolók véleményt nyilváníthatnak arról, hogy az utcai illegális autóversenyzés önmagában is bűncselekmény legyen-e, amely akár szabadságvesztéssel is büntethető, valamint arról is, hogy az ilyen versenyzés során okozott balesetek esetében indokolt-e a jelenleginél szigorúbb büntetés alkalmazása. Kitérhetnek arra is, hogy a kirívó gyorshajtás – például lakott területen 120 kilométer/órát, gyorsforgalmi úton 200 kilométer/órát meghaladó sebesség – önmagában is büntetőjogi tényállás legyen-e, ne csupán szabálysértés. Továbbá, hogy az ilyen mértékű gyorshajtással okozott balesetek esetében súlyosabb büntetést kellene-e kiszabni, illetve szigorúbb szankció vonatkozzon-e a visszaeső gyorshajtókra.

Kérdés, hogy a legsúlyosabb közlekedési jogsértések – például kirívó gyorshajtás, súlyos ittas vezetés vagy vasúti átjáróban elkövetett szabályszegés – esetén elkobozható legyen a jármű, amely több európai országban már létező gyakorlat. Felvetődik a progresszív bírságok bevezetésének lehetősége, az, hogy a közlekedési bírságok összege a jövedelmi viszonyokhoz vagy a jármű értékéhez igazodjon-e.

Szintúgy kérdés az átlagsebesség-mérés bevezetésének a lehetősége autópályákon, veszélyes útszakaszokon. Választ várnak az objektív felelősség elvének alkalmazásának kiterjesztésére a jogosulatlan buszsávhasználatra, a vasúti átjáró tilos jelzésének megszegésére, valamint a szabálytalan megállás egyes eseteire is. Az elektromos rollerek teljesítmény szerinti szabályozására is rákérdeznek, ahogy a 25 kilométer/órás sebességhatár bevezetésére, a kötelező bukósisak-használatra, illetve arra, hogy legyen-e alsó korhatára az ilyen típusú rollerezésnek.