Összesen hat különböző bűncselekmény gyanúja miatt tett feljelentést a kormány az oktatásban használt elektronikus rendszerek, mint az állami intézményekben is használt KRÉTA, Neptun és Poszeidon rendszerek esetében – erről Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter számolt be a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón.
A miniszter közlése szerint míg ezeknek a rendszereknek korábban voltak piaci versenytársaik, ez mára megszűnt, a KRÉTÁ-t és társait üzemeltető vállalkozások monopolhelyzetbe kerültek, miközben – 2019-ig visszamenőleg – több mint 100 milliárd forint ment ki az állami kasszából a termékeikre. Tanács szerint mindebben „gyanús mintázatot” találtak, és egy 40 oldalas feljelentést dolgoztak ki az ügyben.
Harmincnapos fokozott közbiztonsági akciót rendeltek el Budapesten, KRÉTA- és Neptun-ügyben jön a feljelentésAz elmúlt években a KRÉTÁ-ról lehetett a legtöbbször olvasni a hírekben, miután a milliárdos nagyságrendű fejlesztések ellenére is számos probléma volt vele. A KRÉTÁ-t fokozatosan vezették be a közoktatásba, a 2016-2017-es tanévben önként jelentkező iskolákban tesztelték, majd a 2017-2018-as tanévtől minden köznevelési intézményben kötelezővé tették. A KRÉTÁ-t és a felsőoktatásban használt Neptunt üzemeltető cégek mögött Palkovics László korábbi innovációs és technológiai miniszter barátja és üzlettársa, Fauszt Zoltán áll.
Kivezetné a Kréta-korból Magyarországot Tanács ZoltánEgy hónapja az mfor.hu számolt be arról, hogy a KRÉTÁ-t üzemeltető EduDev Zrt. az áprilisi választások után is mintegy félmilliárd forint értékben szerződött az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központtal. Az üzleti portál szerint az EduDev Zrt. 2025-ben a korábbi 7,8 milliárd forintról 9,6 milliárd forintra növelte a forgalmát, a nyersége 546 millió forint volt.
A KRÉTA rendszert mégsem sikerült elég stabilra fejleszteni: a Covid-járvány idején, 2021 márciusában, a digitális oktatás első napján összeomlott. Emellett már több alkalommal is feltörték a rendszert: egy 2022-es hekkertámadás miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 110 millió forintos bírságot szabott ki az EduDev Zrt-re adatvédelmi hiányosságok miatt. A rendszert mégsem sikerült biztonságosabbá tenni: 2024-ben a felhasználók nevei és jelszavai is kikerültek az internet illegális része, a Dark Web felületeire.
A Telex idén júniusban kérdezett rá a cégnél, tartanak-e az átvilágítástól. Válaszukból az derült ki, hogy nem tartanak, közlésük szerint „egy ilyen átvilágítás önmagában nem rendkívüli dolog egy kormányváltás vagy nagyobb oktatáspolitikai irányváltás előtt”.
Harmincnapos fokozott közbiztonsági akciót rendeltek el Budapesten, KRÉTA- és Neptun-ügyben jön a feljelentés