Azonnali, június 1-jéig visszamenőleges hatályú 25 százalékos béremelést javasol a szociális szférában a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete, valamint a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete.
A jövő héten tárgyalnak a szociális, család- és idősügyi államtitkárral, Szabó-Tóth Kingával a sürgető bérrendezési és jogszabályi javaslatot összeállító szervezetek. A tervet véleményező és támogató Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének, valamint a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének a képviselői is velük tartanak.
A terv szerint az azonnali emelést egy második ütem követné, 2027. január 1-jei hatállyal egy új bértábla lépne életbe, amely egyúttal a szociális ágazat életpályamodelljét alapozná meg. Ebben a jelenlegi 10 fizetési osztályból azok egy részének összevonásával már csak 6 lenne. A külön-külön megjelenő garantált illetményalapot a mindenkori minimálbér százalékában határoznák meg, egyúttal megszűnne a szociális ágazati összevont pótlékok rendszere.
A 3. ütem 2028-ban indulna és 2030-ig tartana, ebben az időszakban minden évben arányos emeléssel a teljes szociális terület felzárkózna az egészségügy és a közoktatás bérszintjére. A szociális terület diplomás szakembereinek a bére így elérné a pedagógusok aktuális bérszintjét.
A szociális és családügyi miniszter ismertette, milyen fejlesztésekre készülnek az uniós forrásokbólA javaslat célja, hogy jó minőségű legyen a szociális ellátórendszer, amelyben megfelelő számú jól képzett szakember dolgozik. A terv készítői szerint helyre kell állítani és fenn kell tartani a progresszivitást, azt, hogy a végzettséggel és a szolgálati idővel érdemi jövedelemnövekedés járjon. Az illetményrendszert és a kapcsolódó finanszírozási eszközöket úgy kell definiálni, hogy minden ágazatban dolgozó a fenntartótól függetlenül azonos javadalmazási rendszerben dolgozzon. A bérszint meghatározásában törekedni kell arra, hogy a hasonló helyzetben lévő egészségügyi és pedagógiai ellátórendszerrel szemben ne keletkezzen jelentős bérszakadék, a szociális ágazat ezekhez zárkózzon fel.
Mindezt azzal indokolják, hogy jelenleg az alacsony bérek nem jelentenek vonzerőt a dolgozóknak, a szakma utánpótlása elégtelen, és a meglévő munkaerő-állományból is sokan távoztak az elmúlt években anyagi okok miatt.
A bértábla alapszámait és szorzóit 2008 óta nem módosították. 2024-től a teljes bértábla alapilletménye a minimálbér, illetve a bérminimum. A szociális szektorokban nehezen átlátható illetmény- és pótlékrendszerek születtek, melyek a korábban egységes ágazat dolgozóit további alcsoportokra bontják és további bérfeszültségeket eredményeznek. A korábbi kormányzat megkezdte a minimálbér és bérminimum összeolvasztását, így a korábban stabil 30 százalékos különbség 2026-ra 15 százalékra csökkent, ami zavaró hatást gyakorol az alapvetően két alapbérre épülő rendszerre. A szociális szektor bérátlaga messze a nemzetgazdasági átlagbér alatt van, ezt a szintet is leginkább a bölcsődei dolgozók bére húzza fel.
A szociális tárca helyettes államtitkára lett a TASZ eddigi programvezetője