majmok;Kongói Demokratikus Köztársaság;veszélyeztetett faj;

Felfedeztek egy új majomfajt Kongóban, a helyiek 150 éven át nem szóltak róla a kutatóknak

Új fajként jegyzi a tudomány a 2008-ban először látott, de mostanra alaposan megvizsgált, feltűnő rózsaszínes-narancssárga ajkú és fekete arcú majmot, a likwelit. A Kongói Demokratikus Köztársaság erdeiben él, s a videófelvételek tanúsága szerint meglehetősen kommunikatív és beszédes fajról van szó.

A kongói Lomami Nemzeti Park trópusi erdeinek magas lombkoronáin megfigyelt, új majomfaj legkarakterisztikusabb jegye fekete bundáján kívül a kirívó rózsaszínes-narancssárga ajak és mélyfekete arcmintázat. A főemlőst az ország középső-keleti részén ugyan már 2008-ban felfedezték a természetvédők, és már akkor is felfigyeltek feltűnő külsejére, de egy időre a feledés homályába kerültek. Csupán egy-egy fotó őrizte meg a szokatlan felfedezés emlékét, viszont tíz évvel később nemzetközi kutatócsoport indult a majom felkutatására és közvetlen közeli tanulmányozására, amelynek során sikerült bebizonyítani a feltételezést, hogy egy korábban ismeretlen fajról van szó.

Ez mindössze az ötödik afrikai majomfaj, amelyet az elmúlt 75 évben fedeztek fel.

A mostani kutatás során hangfelvételeket készítettek, fényképeket elemeztek, valamint részletes genetikai vizsgálatokat végeztek – számolt be erről a kutatást vezető Junior Amboko, a Floridai Atlanti Egyetem professzora. Az eredményeket a PLoS One tudományos folyóiratban publikálták. „Hihetetlen érzés volt egy olyan állat szemébe nézni, amelynek létezéséről hihetetlenül kevesen tudtak” – nyilatkozta a most megjelent tudományos beszámoló alapján Amboko a BBC Newsnak.

Egy faj „felfedezése” azt jelenti, hivatalosan dokumentálják és bizonyítékokkal alá is támasztják, hogy genetikailag elkülöníthető, önálló fejlődési vonalat képvisel. A helyi lakosoknak újdonságot nem jelentett a felfedezés – derült ki a beszámolókból, régóta ismerték a majmot, és a likweli néven emlegették. Ennek tudatában a felfedezőút részét képezte, hogy a kongói, amerikai és német kutatókból összeállt nemzetközi csapat tagjai körbejárták a falvakat, nem kevesebbet, mint 52-őt, ám a közelükben élők közül mindössze nyolc faluban látták és azonosították be az új majomfajt. 

A helyiek közül régóta ismerik őket, Likweli néven emlegették, és húsa miatt vadásztak, vadásznak is rájuk. 

Az új fajhoz tartozó majom a Colobus congoensis néven lett regisztrálva, ami jelzi, hogy a kongói természeti sokféleségnek is hangsúlyt adtak az elnevezéssel. A faj a kolobuszmajmok nagyobb csoportjába tartozik. A kolobusz majmok (Colobinae alcsalád) Afrika és Ázsia területén élő, fán lakó főemlősök. Nevük a görög kolobus szóból származik, ami 'csonkát' vagy 'hiányosat' jelent. Kacskakezűnek, -lábúnak is nevezik őket, ami erre a kongói fajra is jellemző.

– Ezek rendkívül fontos afrikai majmok, merthogy nincs hüvelykujjuk – magyarázta Kate Detwiler professzor, a Floridai Atlanti Egyetem kutatója. A hüvelykujj hiánya nem véletlen, ez a fajta evolúciós 'csonkaság' segíti őket abban, hogy a fákon könnyebben és gyorsabban tudjanak ágról ágra lendülni. Gyakorlatilag kampóként használják a végtagjukat. A professzor szerint az sem mellékes, hogy a lombkoronaszint növényeivel táplálkozó növényevők kulcsszerepet játszanak az ökoszisztémában. Úgy vélik, jelentős szerepük van a magok terjesztésében és csírázásában a trópusi erdőkben.

Kacskakezűnek, -lábúnak nevezik őket, mert hiányzik hüvelykujjuk, s így sokkal könnyebben kapaszkodnak. Gyakorlatilag kampóként használják végtagjukat. 

Kate Detwiler professzor szerint a majom szokatlanul élénk arcszíne olyanannyira figyelemfelkeltő, hogy segítheti a párválasztást, de még lehetővé teszi az egyedek egymás közti megkülönböztetését is. Arra is felfigyeltek, hogy inkább hallani, mint látni lehet őket, jellegzetes, beszélő vagy üvöltő hangot hallatnak, kifejezetten kommunikatívak.

Jelenleg ritka állatként tartják őket nyilván, a helyiek viszont húsukért vadásszák. A kutatók remélik, hogy miután a Colobus congoensis önálló fajként hivatalos besorolást kapott, természetvédelmi oltalom alá is kerülhet.

A kutatásoknak ezzel nincs vége, a rejtőzködő fajról meg szeretnék tudni, milyen jellegű populációban élnek, és viselkedésüket is alaposabban kívánják tanulmányozni.

Nyáron sok munkahelyen ugyanaz a vita ismétlődik: valaki fázik, mások szerint viszont elviselhetetlen a meleg. A légkondicionáló nemcsak konfliktusokat okozhat az irodában, hanem bizonyos egészségügyi problémák kialakulásában is szerepet játszhat, ha nem megfelelően használják.