Greenpeace;környezetszennyezés;azbesztszennyezés;

Azbeszttérképet indított a Greenpeace

Lakossági bejelentéseket vár azokról a magyar, osztrák és más helyszínekről, ahol azbesztszennyezés gyanúja merül fel. 

Interaktív azbeszttérképet indított a Greenpeace, amelyen a lakosok is jelezhetik a feltételezett szennyezett helyszíneket - közölte a szervezet egy lapunknak is megküldött tájékoztatásában.

A térképen a Greenpeace és a hatóságok által már dokumentált területek, valamint a kármentesített helyszínek is megjelennek.

A szervezet célja, hogy átláthatóbb legyen, hol merült fel azbesztszennyezés, és hogy az érintett lakosság könnyebben tájékozódhasson. A bejelentések segíthetik az azbesztszennyezésben érintett területek feltárását és a kármentesítés sürgetését; az azbesztgyanús helyekről fényképes bizonyítékot vagy laboreredményt várnak.

A közleményben azt írják, közel fél évvel a bozsoki bejelentés és három hónappal a szombathelyi széles körű azbesztszennyezettség hatósági nyilvánosságra hozatala után sincs országos intézkedési terv, szakmai iránymutatás vagy érdemi segítség az érintett lakosság és önkormányzatok számára.

A Greenpeace közérdekű adatigényléssel fordult a Miniszterelnökséghez a magyar-osztrák azbesztügyi munkacsoport és a Tárcaközi Azbeszt Munkacsoport dokumentumaiért, de a közlemény kiadásáig nem kaptak választ.

A szervezet bírálta, hogy jelenleg több önkormányzat olyan megoldásokat alkalmaz, amelyek hosszabb távon akár ronthatnak is a helyzeten. A kalcium-kloridos kezelésről egyre több szakmai bizonyíték utal arra, hogy hosszabb távon ronthat a helyzeten, mert ragadóssá teheti az azbeszttartalmú port, amely így cipőtalpon vagy járműveken is bekerülhet a lakókörnyezetbe. Az utak leaszfaltozása sem jelent végleges megoldást, mert az azbeszt a burkolat alatt marad, későbbi út- vagy közműmunkáknál ismét kockázatot okozhat, miközben a későbbi eltávolítás költsége és a kezelendő hulladék mennyisége is jelentősen megnő.

A Greenpeace azt tartja valódi megoldásnak, ha az azbeszttartalmú kőzeteket mielőbb szakszerűen eltávolítják, megfelelő lerakóban helyezik el, illetve ahol lehetséges, visszaszállítják azokba a bányákba, ahonnan származnak; a szervezet szerint több szakmai szereplő is jelezte, hogy rendelkezésre állnak gyors és biztonságos eltávolítási technológiák. A térképet a szervezet és a hatóságok által igazolt szennyezésekkel folyamatosan frissíteni fogják, hogy bárki ellenőrizhesse, lakókörnyezete érintett-e az azbesztszennyezésben.  Magyar és osztrák helyszínek egyaránt fel fognak kerülni rá. A hivatalos egészségügyi kockázatbecslések is alátámasztják a sürgős beavatkozás szükségességét, ezért a Greenpeace ismét azt kéri a kormánytól, hogy haladéktalanul készítsen átlátható, országosan egységes intézkedési tervet az azbesztszennyezés kezelésére, és vonja be a döntéshozatalba az érintett civil és szakmai szervezeteket.

A korábbi csúcs 4,3 fok volt, amit még 1962-ben mértek Csákváron.