Parlamenti ülésnapok: bele kell húznia a Tiszának, ha rekordot akar dönteni

Hiába ülésezik egész nyáron a parlament, ilyen tempóval nem fogják megközelíteni a rendszerváltás utáni első Országgyűlés statisztikáját, és a 2010-ben alakult Fidesz-kormány számait is éppen csak utolérik.

A héten már másodjára, kedden is ülésezik a parlament, ugyanis Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten ismételten rendkívüli ülés összehívását kezdeményezte. Várhatóan idén nyáron nem ez lesz az utolsó ilyen alkalom, Magyar Péter ugyanis egy júniusi sajtótájékoztatón egy újságírói kérdésre válaszolva megerősítette, hogy terveik szerint a parlament egész nyáron ülésezni fog. A miniszterelnök már korábban is arról beszélt, hogy az új kormánynak rengeteg teendője van, ezért végigdolgozzák az idei nyarat.

A kormányváltások után azonban nem ritka, hogy a szokásoshoz képest felfokozódik a munkatempó, és ez a nyári rendkívüli parlamenti ülésnapok számában is megmutatkozik. Megnéztük, hogy az 1989-90-es rendszerváltás óta mely országgyűlési ciklusok voltak a legaktívabbak a kormányváltás utáni ülésnapok esetében és hogy a májusban megalakult tiszás többségű parlament hogyan szerepel ebben a statisztikában.

Döntött az Országgyűlés, felfüggesztik a pedagógusok teljesítményértékelésétElfogadta az Országgyűlés a törvényt az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról, nyolc képviselő valamiért tartózkodott

Érdemes megjegyezni, hogy egy parlamenti ciklus ülésszakokból, az ülésszak ülésekből, az ülés pedig ülésnapokból áll. Az Országgyűlés évente két rendes ülésszakot tart. A tavaszi ülésszak február 1-jétől június 15-ig, az őszi pedig szeptember 1-jétől december 15-ig tart. A két időintervallum között van lehetőség nyári, illetve téli rendkívüli ülésszakok összehívására. Ezzel a lehetőséggel az újonnan megalakult kormányok előszeretettel éltek is. Megnéztük, hogy az egyes kormányváltások után hány napon ülésezett a parlament a tavaszi és a rendkívüli nyári ülésszakokban. (Az alakuló üléseket nem számoltuk bele a statisztikába.)

Az egyértelmű győztes a rendszerváltás utáni első Országgyűlés, amely a tavasziban 11, a nyári rendkívüli ülésszakban pedig 22, így összesen 33 napon ülésezett. Az Antall-kormány időszakának Országgyűlése augusztus 29-én tartotta utolsó ülésnapját a '90-es nyári ülésszakban. Elmondható tehát, hogy – a Tisza-kormány terveihez hasonlóan –az idén megalakult új Országgyűlés eddig 14 ülésnapnál jár, és ha egész nyárra előrevetítjük a kialakult minta szerinti heti két ülésnapot, akkor is csak 29 ülésnap lesz a vége, ami nem sokkal ugyan, de elmarad a rendszerváltó parlament 33 napjától. Ennek egyik oka egyébként az lehet, hogy a '90-ben megalakult Országgyűlés nagyjából két héttel korábban kezdte meg tényleges működését a mostanihoz képest. Ha viszont egész nyáron megmarad az újonnan alakult parlament munkatempója, ami heti két ülésnapot jelent, akkor éppen, de megelőzi a jelenlegi ezüstérmes 2010-ben alakult Országgyűlés kezdeti aktivitását. A második Fidesz-kormány ciklusának parlamentje ugyanis összesen 27 napon ülésezett a kormányváltást követő tavaszi és nyári ülésszakokban. Az utolsó ülésnap július 22-én volt, tehát az első kétharmados Fidesz-többségű Országgyűlés nem dolgozta végig a 2010-es nyarat.

Az 1994-ben alakult Országgyűlés augusztus 30-án tartotta utolsó ülésnapját a kormányváltást követő nyári ülésszakban. A parlament munkájának intenzitása azonban elmaradt az elődjéhez képest, ugyanis nyár végével bezárólag mindössze hat ülésnapra futotta. Fontos viszont megjegyezni, hogy az alakuló ülésre csak június 28-án került sor, hiszen '94-ben az azóta kialakult gyakorlathoz képest jóval később, május végén bonyolították le az akkor még kétfordulós választások második fordulóját. Csakúgy, mint 1998-ban, így e két ciklus Országgyűlései tartották a legkevesebb, hat-hat ülésnapot a kormányváltások utáni tavaszi, illetve rendkívüli nyári ülésszakokban. Mentségükre legyen mondva azonban, hogy tavaszi ülésszakra nem is került sor esetükben.