A magyar kertek az elmúlt években látványosan átalakultak. A korábban megszokott, csapadékosabb nyarakat egyre gyakrabban váltják fel hosszú aszályos időszakok, amikor heteken át alig esik eső, a hőmérő pedig napokon keresztül 35–40 Celsius-fok fölé emelkedik. Ilyen körülmények között sok hagyományos dísznövény nehezen marad életben, ezért egyre többen keresnek olyan fajokat, amelyek jól tűrik a szélsőséges időjárást – mondta el a Népszavának Nagy Márton kertészmérnök.
A szakértő szerint az egyik legjobb választás továbbra is a levendula. Mediterrán eredetének köszönhetően kifejezetten szereti a napsütést, gyökerei mélyre hatolnak, ezért viszonylag kevés öntözéssel is beéri. Nemcsak mutatós, hanem a méheket és más beporzó rovarokat is vonzza.
Hozzátette, szintén kiváló választás a kasvirág, amely hosszú virágzási időszakával egész nyáron színt visz a kertbe. A szárazabb talajt is jól viseli, és a tűző nap sem tesz kárt benne.
„A díszgyertya, a cickafark, a varjúháj, a macskamenta, a zsálya vagy a kúpvirág szintén azok közé a növények közé tartozik, amelyek jól alkalmazkodnak a forró nyarakhoz. Balkonládába ültetve a muskátli, a porcsinrózsa és a petúnia napos fekvésben is szépen fejlődhet, ha időnként megfelelő mennyiségű vizet kap.”
Nemcsak a növényválasztás számít, hanem az is, hogyan locsolunk.
„A legnagyobb hiba, ha a déli órákban öntözzük a kertet. Ilyenkor a víz jelentős része elpárolog, ráadásul a felforrósodott leveleken égési sérülések is kialakulhatnak.” A szakember úgy véli, a legjobb kora reggel vagy késő este öntözni, amikor alacsonyabb a hőmérséklet, így a talaj több nedvességet tud megtartani.
A víztakarékosság ma már nemcsak pénzügyi kérdés, hanem környezetvédelmi szempont is. „A legjobb megoldás az esővíz gyűjtése. Egy családi ház ereszcsatornájára csatlakoztatott esővízgyűjtő hordó akár több száz liter vizet is képes összegyűjteni egyetlen nagyobb nyári zápor után. Egy átlagos, 100 négyzetméteres tetőről már 10 milliméter csapadék esetén is mintegy 1000 liter esővíz gyűjthető össze, amely hosszú időre elegendő lehet a kert öntözésére.”
A kertészmérnök arról is beszélt: ha nincs lehetőség esővíz gyűjtésére, más módszerekkel is csökkenthető a csapvízfogyasztás. A zöldségek vagy gyümölcsök mosásához használt tiszta vizet például később felhasználhatjuk a virágok locsolására. Ugyanez igaz arra a vízre is, amelyben tojást főztünk vagy zöldséget pároltunk – természetesen csak akkor, ha nem került bele só vagy tisztítószer.
Kevesen gondolnák, de a klímaberendezésekből kifolyó kondenzvíz is kiválóan alkalmas dísznövények öntözésére. Egy légkondicionáló akár napi több liter vizet is termelhet, ami egyébként a lefolyóba kerülne.
Érdemes odafigyelni arra is, hogy inkább ritkábban, de nagyobb mennyiségű vizet adjunk a növényeknek. Így a gyökerek mélyebbre nőnek, ellenállóbbá válnak a száraz időszakokkal szemben.
A talaj takarása szintén sokat segíthet. A fakéreg, a fűnyesedék vagy a szalma lassítja a párolgást, hűvösebben tartja a földet, így ritkábban kell öntözni. „A mulcsozás akár 30–50 százalékkal is csökkentheti a talaj vízveszteségét, miközben visszaszorítja a gyomok növekedését is.”
