Abban a hitben élnek a nemzetközi tőkepiaci elemzők - hogy a hazaiakról ne is beszéljünk -, hogy az áprilisi rendszerváltó választás nyomán ismét hiteles kormánya van Magyarországnak, elég csak a forint impozáns erősödésére utalni. Az inflációs várakozások is alaposan visszaestek, a munkanélküliek aránya kicsit javult, a béremelések mértéke ugyan nem éri el a tavalyit, de az kétségtelen tény, hogy a reálbérek idén is tovább növekednek.
Vagyis elvileg minden feltétel adott ahhoz, hogy egyrészt a lakosság hosszú távú megtakarításai növekedjenek, másrészt megváltozzon az az idejét múlt, általánosan elterjedt gyakorlat, hogy a családok a kelleténél nagyobb mennyiségű készpénzt tartanak otthon. A megszokás, a bő másfél évtizedes bizalmatlanság nagy úr, merev gátat szab a racionális gondolkodásnak. Az otthon tartott készpénzállomány, mintha mi sem történt volna, rendületlenül növekszik.
Az MNB friss adatai azt jelzik: ismét közelítünk a rekordot jelentő 10 ezer milliárd forintnyi forgalomban lévő forintmennyiséghez, amelyet a világjárvány mélypontján jogos önvédelemből értünk el. Manapság az ilyen magatartás értelmetlen, káros, gyakorlói lemondanak a megszolgált kamatról. S mintha ezeknek a háztartásoknak két énjük lenne, hiszen ma már bakkártyás fizetések száma az online pénztárgépes fizetéseknél többségbe került.
A jegybank tagadja, hogy a banki megtakarításokkal szembeni ódzkodás egyfajta „pénzügyi analfabétizmus” lenne, bár a pénzzel való tudatos bánásmód elsajátítása egy minapi vizsgálata szerint a lakosság mintegy 40 százalékától még messze áll. Hiába lett Magyarország kormánya az elődjénél hitelesebb, a családok egy tekintélyes részénél a banki megtakarítások biztonsága iránti bizalom még nem kezdett el növekedni. Az élet stabil alapjai még sokáig ingatagok.