Martin Brundle, a Sky Sports Forma–1-es kommentátora és műsorvezetője az elmúlt években felkapott jelenséggé vált az interneten és több mémet is neki köszönhet a világháló. Mindezt úgy sikerült elérnie, hogy a rajt előtti felvezetőműsorokban előszeretettel ment oda ismert sztárokhoz, akiknek olyan egyszerű kérdéseket tett fel, mint például, hogy kinek szurkolnak? A hírességek védelmére rögtön testőrök siettek és igyekeztek egyből a „vallatás” elől kibújni és menekülni.
Elsőre távolinak tűnő témaindítás, másik sportág, de a probléma szintén igaz a futballra: a népszerűség felfelé ível, az influenszerek tudják, hogy egy nagydíjhétvégén/világbajnoki mérkőzésen meg tudják magukat mutatni a nagyvilágnak. Ők és a szervezők is begyűjtik a lájkokat a közösségi médiában, mindkét fél elégedett.
Virítsd a lóvét, mutatom a focit
A különbség a Forma-1 és a futball között, hogy előbbi azért a korábbi időszakban is tehetősebbek szórakozásának számított, a labdarúgást valahogy mindenki közelinek érezhette magához. Ez az, amit a FIFA szépen, fokozatosan szeretne megszüntetni és inkább ráfordulna arra, hogy a gazdagabb, a sportágra sok pénzt áldozó réteg privilégiuma legyen, hogy élőben tekinthet meg például egy világbajnoki összecsapást.
Az idei csoportmérkőzések hivatalos, legdrágább jegyeit a kezdetben 575 dollárban (180 ezer forint) határozták meg. Összehasonlítva, négy évvel ezelőtt Katarban ez a felső plafon még „csupán” 220 dollár (68 ezer forint) volt. Csakhogy a FIFA egy olyan dinamikus árképzési rendszert is bevezetett, amely mozgóvá teszi az árak változását attól függően, hogy mekkora rájuk a kereslet, így már az első fordulóban a retail (viszonteladás) jegyek 1000 dollár (312 ezer forint) fölé kúsztak.
A Reuters hosszasan foglalkozott a jegyárak kérdésével és meghökkentő történeteket talált. Greg Connor, aki egy oklahomai autójavító vállalkozás tulajdonosa elmondta, hogy 9600 dollárt (3 millió forint) költött négy jegyre, amelyeket családja vásárolt a Franciaország-Norvégia mérkőzésre.
„Öt-hat meccset fontolgattunk, de végül csak egyre megyünk”
– mondta a találkozó előtt Greg Connor.
„Meg kell fizetni a futballt” – ezt már Mike Gill, Kanadában élő brit ingatlanfejlesztő mondta, aki Bostonba utazott az angol válogatottért, amely Ghána ellen csapat össze. – „Ez zsarolás, de az emberek kiperkálják az árát, mit tudunk tenni így ez ellen?” – világított rá az égető problémára.
Átalakul a lelátói réteg
A Reuters a csoportkör során készített interjúiban rendszeresen megkérdezte az embereket arról is, hogy mivel foglalkoznak. Az 50 válaszból 30-an dolgoztak magasabb fizetésű munkakörben: Az értékesítés, a pénzügy és az ingatlanpiac kiemelt szerepet kapott. Négy másik személy vállalkozó, három mérnök és kettő orvos volt, míg a jellemzően kevésbé jól fizetett szakmák közül ketten villanyszerelésből élnek a mindennapokban és ketten ápolóként dolgoznak.
A showbiznisz melegágyában, Amerikában az emberek már hozzászoktak ahhoz, hogy a koncertek és a sportesemények jelentős összegekbe kerülnek manapság, így őket kevésbé érintette megrázóan, amit a mostani vb körül tapasztalnak.
Egy tanácsadói cégben dolgozó amerikai, Colleen Cheesman barátai 420 dollárért (130 ezer forint) ajánlottak neki belépőt. Annyira olcsónak tartotta ezt az árat, hogy rögtön hatot vett belőle, szerinte „manapság már koncertre sem lehet menni ennyiért”.
„A futball lényege elveszett”
Nincs azonban mindenhol kolbászból a kerítés. Rengeteg ország szurkolóinak szinte mindent fel kell áldozniuk ahhoz, hogy elkísérjék és a helyszínről buzdítsák hazájuk csapatát. Gustavo Alfaro, Paraguay szövetségi kapitánya hangot is adott az elszálló áraknak.
„A világbajnokságokat aránytalanul árazzák ilyen költségesre. A futball lényege elveszett. A futball nem lehet üzlet, meg kell maradnia futballnak”
– jelentette ki Gustavo Alfaro.
A fent említett fomóval (fear of missing out, azaz a kimaradástól való félelem) jól sakkozik a FIFA, a 48 csapatos létszámemeléssel minden eddiginél több nemzetet tenne futballfüggővé, a rekordmennyiségű összecsapás pedig már június 26-án eredményt hozott, 3,6 millió helyszíni nézőjével a mostani lett minden idők legnézettebb tornája.
Stefan Szymanski, a Michigani Egyetem sportmenedzsment szakos professzora szerint a világbajnokság jegyárainak emelkedése tükrözi a sportág páratlan vonzerejét a világ nagy részén, valamint növekedését az újabb piacokon, például az Egyesült Államokban.
„Bár a labdarúgás már 30-40 évvel ezelőtt is a világ legnépszerűbb sportja volt, ez a népszerűség mára még tovább nőtt, különösen a tehetős emberek körében” – mondta Stefan Szymanski. A futball népszerű, amiből mindenki kérne egy kis szeletet. Ahhoz azonban, hogy a FIFA elnöke, Gianni Infantino több mint 50 ezer kilométert repüljön magángéppel a vébé csoportköre alatt, ahhoz nem elég pusztán szeretni a futballt, ahhoz százezreket kell fizetni azért, hogy a helyszínen élje át valaki a vb-hangulatot. Ki tudja, 2030-ban már lehet, hogy protein-matchával fognak koccintani a lelátókon.
Itthon mérsékeltebb a helyzet
A magyar labdarúgó-válogatott mérkőzései szintén nem filléres mulatságok, de összességében magukat a jegyárakat nem érheti sok panasz. A legutóbbi, júniusi, Finnország elleni felkészülési mérkőzésre a MLSZ négy különböző jegykategóriával csalogatta a szurkolókat a Puskás Arénába, a legolcsóbb belépő 4000, a legdrágább 16 000 forintba került. A tavaly novemberi, Írország elleni, nagy téttel bíró világbajnoki selejtezőn 7000 és 25 000 forint között mozogtak a jegyárak.
