Minden várakozást felülmúlt a kormányzó kommunista párt szereplése a vasárnapi grazi polgármester-választáson: a szavazatok közel 36 százalékát nyerte el, hét százalékponttal többet, mint öt évvel ezelőtt. A győztes párt lelke, egyszersmind első embere, Elke Kahr a szavazatok összeszámlálása után jelezte, hogy változatlanul hárompárti koalícióban szeretné vezetni a második legnagyobb osztrák várost, a zöldekkel és a szociáldemokratákkal együtt. Igaz, mindkét párt veszített szavazataiból, éppen a KPÖ orozta el tőlük a voksokat, de a hatalmas siker azt jelenti, hogy a győztes a szocik nélkül is kormányt tud alakítani: a környezetvédőkkel együtt 25 mandátumhoz jutott a 48 tagú szenátusban. Ez az a testület, amely a kormányalakításról dönt, s lehetővé teszi, hogy 60 nappal a választások után megalakuljon az új kormány.
A másodszor is első helyen végzett párt sikerét mindenekelőtt a 64 éves pártelnöknek, Elke Kahrnak tulajdonítják: önfeláldozó, szerény viselkedésének, a szociálisan gyengék melletti egyértelmű elkötelezettségének és roppant ügyes politizálásának, amelyből rendszerint kihagyja az ideológiát. Köztudott, hogy a háromévesen egy munkáscsaládba adoptált, ma is jó külsejű asszony, amióta 2005-ben a városi tanács tagja lett,
nettó 2300 eurót vesz csak fel a háromszor akkora fizetéséből.
Saját számításai szerint eddig körülbelül 1,3 millió eurót adott át a rászorulóknak. De így tesznek a párt további vezetői is: együttesen közös kézikasszát működtetnek, amelyből a rosszul élők problémáinak megoldását segítik, legyen szó csőtörésről vagy akár a mosógép elromlásáról. A konkurencia egy ideig szavazatvásárlással vádolta a szerény vezetőket, de az adakozás hosszú évei alatt hitelessé váltak. Egy egész város nevezi Elkének a mindmáig naponta fogadóórákat tartó asszonyt, aki tanácsot oszt (például segélyprogramok kitöltésében), vigasztal, és kész kinyitni a pénztárcáját. Sokat mond, hogy választási plakátjára habozás nélkül felíratta a telefonszámát. Komoly szimpátiát váltott ki Elke Kahr felbukkanása a tavaly nyári grazi iskolai vérengzés után is, amikor az ausztriai fegyverszerzési szabályok szigorítását követelte.
Az öt évvel ezelőtti első helyezése után az ellenzék által „csak szociális munkásnak” gúnyolt Kahr, aki 12 éven át Graz önkormányzatának lakásügyeit irányította, határozott városi vezetővé nőtte ki magát. Az elmúlt öt évben 420 városi tulajdonú lakás rendbe hozatalát irányította vagy építtetett újakat, s adatta bérbe a pályázóknak. (A szociális helyzet alapján döntenek a rászorultságról, de elég egyéves folyamatos grazi tartózkodás ahhoz, hogy valaki felkerülhessen a kiutalási listára.) A város naponta 15 ezer ember számára főz, az ebéd iskolákhoz, óvodákhoz, rászorulókhoz jut el. Újdonság, hogy aki vállalja beteg hozzátartozója ápolását, azt felveszik a város foglalkoztatottjai közé.
A lakáspolitikán túl a tömegközlekedés fejlesztése áll az önkormányzat programjában, valamint egészségügyi, szabadidős és kulturális létesítmények építése. Ennek áldozata a személyautó-közlekedés: ritkítják a parkolók számát, de csökkentették a pártoknak járó támogatások összegét is. Olcsóbb lett a városi strand, befagyott a szemétszállítás díja. Hogy a város parkokkal gazdagodjon, és javuljon a levegő minősége, az a most 15 százalékot elért zöldek feladata. Ők vitték el a balhét az autósvilág „gyötrése” miatt, a KPÖ e kérdésben ügyesen hátralépett.
Graz az egyetlen kommunista vezetésű település Ausztriában, ráadásul abban a tartományban, Stájerországban, amelyet a szélsőjobboldali Szabadságpárt, az FPÖ irányít.
(Mario Kunasek egyetlen elődje a Karintia élén állt Jörg Haider volt, aki 58 évesen autóbalesetben hunyt el.) Az országosan jelenleg 37 százalékon álló párt Grazban 12 százalékot kapott, mindössze 1,4 százalékponttal többet, mint öt esztendeje. Nem segített a biztonsági kérdések előtérbe állítása, de nem tett jót az FPÖ-nek a 2021 végén kirobbant korrupciós botrány sem, amely a pártpénztár bőséges megcsapolásából állt, s amelyet mindmáig nem sikerült teljesen kinyomozni az összes irat módszeres eltüntetése miatt.
A pártvezetők választás utáni szokásos televíziós megszólaltatásán feltűnő volt az általános elismerés és tisztelet a KPÖ vezetője iránt. Most derült ki, hogy Kahrt 2023-ban egy tekintélyes londoni szervezet a világ polgármesterének választotta, és a véleményét rendre kikéri például New York polgármestere.
Hat-e egymásra a stájer tartomány és fővárosa? - teszik fel elemzők a kérdést, arra a következtetésre jutva, hogy inkább egymástól elszigetelt jelenségről van szó. S bár pár hete a The Economist című nemzetközi folyóirat megállapította, hogy Nyugat-Európában ismét divatba jöttek a kommunista, szocialista eszmék, ez a tendencia Ausztriában Grazon kívül - ahol a szavazók gyakran cserélik favorizált pártjaikat, s váratlan húzásokra képesek - nem jellemző. Az osztrák kommunista párt például, bár az utóbbi években megháromszorozta népszerűségét, ezzel is csak az országos szavazatok 2,4 százalékát tudja megszerezni.
A 300 ezres nagyvárosban, ahol most 80 ezer fővel többen szavaztak, mint öt éve, az azóta letelepedett, s a városi voksoláson szavazati joggal rendelkező uniós állampolgárok révén megállapítható az egykori nagypártok, a Néppárt és a szociáldemokraták befolyásának csökkenése is. Az ÖVP, amely a kommunisták előtt 18 évig irányította a várost, 25,2 százalékkal végzett a második helyen, 0,8 százalékos szavazatvesztéssel, az SPÖ-nek pedig csak 5,6 százalék jutott, voksainak 3,9 százalékát veszítette el. A forró vasárnapon a részvétel 53 százalékos volt, egy százalékponttal kevesebb, mint az előző választáson.
