A hőség a sürgősségi osztályok betegforgalmát is érezhetően befolyásolja – írja Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a Facebook-oldalán.
A tárcavezető ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy tapasztalataik szerint sokan a nappali forróság helyett inkább az esti, éjszakai, hűvösebb órákban keresik fel az osztályokat. Ez – folytatja – érthető, ugyanakkor az éjszakai műszakokban általában kevesebb dolgozó látja el a betegeket, mint nappal.
Emiatt a kevésbé sürgős panaszok ellátása hosszabb várakozási idővel járhat.
Hegedűs Zsolt bejegyzésében kéri, hogy a sürgősségi osztályokat mindenki valóban csak indokolt, halaszthatatlan esetben keresse fel. „Életveszélyes tünetek, zavartság, ájulás, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, súlyos kiszáradás vagy hőguta gyanúja esetén természetesen azonnali ellátásra van szükség. Enyhébb panaszok esetén elsőként a háziorvosi, ügyeleti vagy telefonos tanácsadási (1830) lehetőségeket javasolt igénybe venni” – hangsúlyozza.
A miniszter mindemellett kiemeli, hogy
a váróhelyiségek klimatizálása a rendkívüli hőségben nem mindig tud lépést tartani a külső meleggel.
Az ajtók folyamatos nyitása és zárása, valamint a nagy betegforgalom miatt a várótermek hőmérséklete kellemetlenül magas lehet. Aki sürgősségi ellátásra érkezik – teszi hozzá –, lehetőség szerint vigyen magával vizet vagy egyéb folyadékot. „A kánikulai időszak az átlagosnál nagyobb megterhelést ró mind a lakosságra, mind az egészségügyi dolgozókra, ami fokozott odafigyelést és együttműködést igényel mindenki részéről” – írja a tárcavezető.
Fokozódik a hőség, újabb melegrekord dőlhet meg vasárnapBejegyzésében Hegedűs Zsolt arra is kitér, hogy
a tartósan magas nappali hőmérséklet, az éjszakai lehűlés elmaradása és a párás levegő fokozza a kimerültséget, a fejfájást, a szédülést és a rosszullétek kockázatát.
Ilyenkor romlik a koncentráló képesség, nagyobb eséllyel következnek be súlyosabb közlekedési vagy munkahelyi balesetek. Különösen veszélyeztetettek az idősek, a kisgyermekek, a várandósok, a szív- vagy tüdőbetegségben szenvedők, valamint azok, akik a szabadban vagy meleg munkakörnyezetben dolgoznak.
„A legfontosabb védekezés a bőséges folyadékfogyasztás, lehetőleg víz vagy cukrozatlan ital formájában. Kerüljük a tűző napot, a nehéz fizikai munkát és a sportolást a legmelegebb órákban, különösen 11 és 16 óra között. Viseljünk könnyű, világos ruházatot, használjunk sapkát, kalapot, napszemüveget és fényvédő krémet. A lakásokat, munkahelyeket lehetőség szerint reggel és késő este szellőztessük, napközben pedig árnyékolással próbáljuk mérsékelni a felmelegedést. Kérjük, figyeljenek egymásra is: az egyedül élő, idős vagy beteg hozzátartozókat érdemes gyakrabban felkeresni” – hívja fel a figyelmet a miniszter.
Többfelé már reggel nyolckor 30 fok fölé emelkedett a hőmérsékletMint arról mi is beszámoltunk, hazánk nagy részén trópusi éjszakán vagyunk túl, ami azt jelenti, hogy a hőmérséklet nem ment 20 fok alá. Sőt, voltak olyan pontok, ahol 22-23 fokot mértek a leghidegebb órákban. Az Időkép arra hívta fel a figyelmet, hogy a melegrekordot egy 91 éves, még 1935-ben mért 39,9 fokos érték tartja, amit Szerepen rögzítettek, de ez ma felülíródhat, hiszen a legmelegebb órákban akár 36-41 fokot is mérhetünk.
Az országos tisztifőorvos már a hét elején úgy döntött, hogy szombat 00.00 órától kedd 24.00 óráig a hőségriasztást harmadfokúra emeli.
Szombattól életbe lép a harmadfokú hőségriasztásKapitány István azt kéri, csökkentsük az áramfogyasztást 18 és 21 óra között