Egyszerre stabil és lassul a magyar munkaerőpiac, ahol az éves munkanélküliségi ráta a várakozások szerint 4,5-4,6 százalék körül alakulhat a legfrissebb adatok és trendek függvényében. A foglalkoztatás érdemben már nem bővül. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint idén májusban a 15–74 éves foglalkoztatottak száma 4,654 millió fő volt, míg a munkanélküliek száma 209 ezer főre mérséklődött. Ezzel a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékra módosult, ami 0,2 százalékkal alacsonyabb az előző havinál és a piaci várakozásokhoz képest is kedvezőbb szintnek számít. Enyhe javulást jelez tehát a havi modellbecslés és a háromhavi mozgóátlag is. A részletes adatok ugyanakkor már kevésbé egyértelmű képet rajzolnak ki. A március–májusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos száma 4,640 millió volt, ez éves összevetésben enyhe csökkenést jelent.
A munkaerőpiac így inkább stagnál, a korábbi emelkedő trend megtorpant, a foglalkoztatásban és annak szerkezetében is átrendeződés látszik. A férfiak foglalkoztatása stagnál, a nőké mérséklődött.
Bár a munkanélküliség szintje viszonylag stabil, az már komolyabb gondnak tetszik, hogy magas a tartósan munkanélküliek aránya, az álláskeresés átlagos időtartama pedig meghaladja az egy évet.
Továbbra is jelentős szerepe van a közfoglalkoztatásnak és külföldi munkavállalásnak, több mint százezer magyar - a hivatalos statisztikák szerint - dolgozik a határon túl. A népességfogyás - a foglalkoztatási csúcsnak tekinthető 2022-es időszakhoz képest - májusra már 165 ezer fős csökkenést mutat, a kínálatot a fiatalok és az idősek foglalkoztatása enyhítheti. A kilátásokat azonban tovább árnyalja a negatív demográfiai trend és a harmadik országbeli vendégmunkások foglalkoztatásának június elején bejelentett szigorítása is - kommentálta a KSH jelentését az MBH Bank Elemzési Centruma. Hozzátették: a gazdaságilag aktívak száma emelkedett, többen kerestek munkát májusban, de egy hónap adataiból még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Rövid távon nem várható a munkanélküliségi ráta 4 százalék alá süllyedése az MBH Bank szerint, akik 2026 egészére 4,6 százalék körüli átlagos értéket várnak.
A következő hónapok kulcskérdése Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint nem az, hogy tovább csökken-e majd a munkanélküliség, hanem az, hogy a mostani egyensúly tartósan fennmarad-e a lassuló gazdasági környezetben. Az év vége felé közeledve pedig egyre égetőbbé válik a jövő évi bérek kérdése is - tette hozzá.A hároméves bérmegállapodás biztosan revízióra szorul, miközben az szja-rendszer várt átalakítása is új helyzetet hozhat. Minél hamarabb látnak majd tisztán ezekben a kérdésekben a vállalatok, annál hamarabb körvonalazódhat a munkaerőpiac új trendje. Az ING éves prognózisa 4,5 százalékos munkanélküliség.
A nyári hónapokban fókuszba kerül a munkaerőpiac szezonális oldala is: ilyenkor felpörög a diákmunkák iránti kereslet.
A fiatalok idén átlagosan bruttó 2000–2500 forintos órabérrel számolhatnak, de bizonyos területeken – például futárszolgálatoknál vagy speciális irodai feladatoknál – ennél magasabb, akár bruttó 5000 forintos órabér is elérhető
- összegezte a Job Force Iskolaszövetkezet. A diákmunkások iránti kereslet elsősorban a vendéglátásban, turizmusban, kereskedelemben és az adminisztratív területeken koncentrálódik, ahol a nyári szabadságolások miatt átmeneti munkaerőhiány alakul ki. A klasszikus szezonális fizikai munkák mellett egyre erősebben jelennek meg a kifejezetten a diákoknak kínált irodai, kereskedelmi és gyakornoki pozíciók. A vállalatok számára ez a csatorna már nem pusztán kapacitáspótlás, hanem utánpótlási eszköz is, amely a későbbi teljes munkaidős foglalkoztatás előszobájaként működik.
A gyakornoki programok átlagosan fél évig tartanak, és sok esetben tartós munkaviszonnyá alakulnak. A diákmunka így kettős szerepet tölt be: rövid távon enyhíti a munkaerőhiányt, hosszabb távon pedig belépési pont a munkaerőpiacra a fiataloknak.
