Csaknem háromszáz NER-közeli potentát bukja a milliós illetményt érő pozícióját

Közel háromszáz fideszes vagy Fideszhez közeli potentátnak szüntetheti meg a pozícióját egy húzásra az új kormány – derül ki a 24.hu összesítéséből.

A már hétfőn elfogadott alkotmánymódosítás után a parlament elé benyújtott, uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében megalkotott törvénycsomag ugyanis két lépcsőben szünteti majd meg a kekvákat: a nem egyetemi vagyonkezelő alapítványokat augusztus végéig, az egyetemi alapítványokat pedig 2027. augusztus elejéig megszüntetik, a részükre odaajándékozott 3 ezer milliárd forint értékű állami vagyont pedig visszaveszik. De az egyetemi kuratóriumokban és felügyelőbizottságokban ülő fideszes potentátok sem maradhatnak még egy évig a helyükön a bevezetett szigorú összeférhetetlenségi szabályok miatt, az új tagokat pedig nyílt pályázat útján választják ki.

A kekvák megszüntetésével (összesen 37 ilyen alapítvány van)

A portál összesítése szerint vannak álláshalmozó kurátorok, akiknek két helyen is van pozíciójuk:

• Lázár János volt közlekedési miniszter,

• Magyar Levente külügyi államtitkár,

• Janó Márk volt közigazgatási államtitkár,

• Schmidt Mária, Orbán Viktor tanácsadója,

• Lánczi András politológus,

• Demeter Szilárd kultúrpolitikus,

• Bártfai Béla egykori államtitkár,

• Maróth Miklós volt miniszterelnöki megbízott,

• Csányi Sándor OTP-vezér,

• Világi Oszkár, a Mol vezérigazgató-helyettese.

Bacsa György, a Mol egyik vezetője pedig három alapítványban is vezető szerepet tölt be.

A cikk felidézi: bár az egyetemi alapítványok vezető testületeiből 2023-ban lemondtak az akkori miniszterek, hogy gesztust gyakoroljanak az Európai Bizottságnak, több tucat jelenleg (vagy legalább is a kormányváltásig) közhatalmat gyakorló politikus maradt a kuratóriumokban, többek között kormánytagok, államtitkárok, helyettes államtitkárok, parlamenti és önkormányzati képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek. Ezen pozíciókat betöltőket a törvényjavaslat szerint eleve kizárná a vagyonkezelő alapítványokban való közreműködést.

A 24.hu összesítése szerint jelenleg is vezető tisztséget tölt be közérdekű alapítványokban a fent említetteken kívül többek között

• Szentkirályi Alexandra fideszes országgyűlési képviselő,

• Orbán Balázs, a volt miniszterelnök politikai igazgatója,

• Semjén Zsolt KDNP-elnök, volt miniszterelnök-helyettes,

• Csepreghy Nándor volt államtitkár,

• Jakab István volt fideszes parlamenti alelnök,

• Süli János volt KDNP-s képviselő,

• Lezsák Sándor volt fideszes képviselő,

• Fazekas Sándor volt fideszes képviselő és agrárminiszter,

• Maruzsa Zoltán volt oktatási államtitkár,

• Varga-Bajusz Veronika volt felsőoktatási államtitkár,

• Koltay András, a Médiahatóság elnöke,

• Lánczi Tamás, a megszüntetésre ítélt Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke,

• Schaller-Baross Ernő fideszes EP-képviselő,

• Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács volt elnöke, Orbán Viktor Stratégiai Tanácsadó Testületének tagja,

• Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere,

• Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere

• Balaicz Zoltán ugyancsak fideszes zalaegerszegi polgármester,

• Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti fideszes polgármester,

• Kovács Ferenc nyíregyházi fideszes polgármester,

• Veress Pál volt miskolci alpolgármester,

• Gaál József kecskeméti alpolgármester,

• Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés fideszes elnöke,

• Palkovics László volt innovációs miniszter,

• Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke,

• Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap lemondott alelnöke,

• Szili Katalin volt miniszteri biztos,

• Kiss-Parciu Péter helyettes államtitkár

• és Sölch Gellért helyettes államtitkár.

A kekvákat a 2022-es választás előtt hozta létre az Orbán-kormány, egyetemeket és más közfeladatokat szervezett ki az általuk kiválasztott személyek által vezetett alapítványoknak, amelyeknek több ezer milliárd forintos állami vagyont is ajándékoztak: ingatlanokat, részvényeket, állami cégeket, valamint pénzbeli juttatásokat. Annak, hogy Magyarország hozzájuthasson a korábban befagyasztott 16 milliárd eurónyi uniós pénzekhez, egyik feltétele ezek átalakítása vagy felszámolása volt.