„Békét és biztonságot hoz az egész régiónak” az a „nagyszerű”, az Irán elleni háborúnak véget vető megállapodás, amelyet Donald Trump jelentett be hétfőn hajnalban. „Világ hajói, indítsátok be a motorjaitokat! Hadd folyjon az olaj!” – áll Trump kedvenc hálózatán, a Truth Socialön közzétett posztjában. Az amerikai elnök 80. születésnapjára időzített, Libanonra is kiterjedő bejelentésre ugyan azonnal csökkenni kezdett az olaj világpiaci ára, fellélegeztek a tőzsdék és a világ vezető politikusai, a térségben mégis elmaradt a pezsgőbontás, a dél-libanoni hatóságok pedig arra figyelmeztetik az Izrael és a Hezbollah között kiújult háború miatt otthonuk elhagyására kényszerült embereket, hogy egyelőre ne rohanjanak haza.
A „nagyszerű, csodálatos megállapodás” szépséghibái azzal kezdődnek, hogy még nem írták alá. Az ünnepélyes alkalomra állítólag pénteken, Genfben kerül sor, ámbár hétfőn délben még a svájci hatóságok azt állították, hogy Svájc semmilyen információt vagy hivatalos kérést nem kapott az aláírási ünnepség megrendezésére. Ha érkezik ilyen felkérés, akkor minden valószínűség szerint meg fogják tudni oldani, bár nehézséget jelent a szűk határidőn túl, hogy a szomszédos franciaországi Eviánban zajló G7 csúcs résztvevő országai genfi misszióikat használják logisztikai bázisként. De ez lenne a legkisebb baj. Sokkal aggasztóbb, hogy az eddigi események tükrében péntekig még bármi történhet. A tervezett megállapodás tartalmát nem hozták nyilvánosságra, kommunikációja ellentmondásos, a kiszivárgott részletekből pedig egy tökéletes iráni győzelem körvonalazódik. Teherán egyelőre azt sem erősítette meg, hogy a Hormuzi-szoros díjak nélkül, garantáltan nyitva marad. A megállapodás állítólagos pontjai nagyon messze állnak a február 28-án indított háború eredeti célkitűzéseitől: nem tartalmazzák Irán ballisztikusrakéta-készletének csökkentését, rakéta- és dróngyártó képességeinek korlátozását, a térségbeli terrorszervezetek támogatásának megszüntetését és a rezsim bukásához szükséges feltételek megteremtését sem. Csupán annyit rögzítenek, hogy újraindulnak az iráni-amerikai nukleáris tárgyalások, a tényleges atomalkunak 60 napon belül kell megszületnie. Nem ez lesz az első ilyen kísérlet, s vélhetően nem is az utolsó, hiszen eddig minden, a Trump-adminisztráció által kezdeményezett nukleáris tárgyalás kudarcba fulladt.
Trump pillanatnyilag a saját maga okozta káoszt próbálja rendezni, sikertelenül. Irán mai félelmetes nukleáris ereje annak köszönhető, hogy amikor Trump első elnöksége idején egyoldalúan kiléptette az USA-t a 2015-ös, Barack Obama által az ENSZ égisze alatt kötött többoldalú megállapodásból, Irán válaszul fokozta az urándúsítást, el is jutott a bombakészítés kapujába. A Hormuzi-szoros megnyitása ugyan helyreállítja az ellátási láncokat, de az eredeti állapotokat nem hozza vissza. Az iráni Fars hírügynökség úgy tudja, hogy Teherán az utolsó pillanataiban egy záradékot csatolt a keretmegállapodáshoz a tengeri szolgáltatási díjak kivetéséről, a megállapodás szövegét úgy módosították, hogy kifejezetten hangsúlyozzák az iráni-ománi szuverenitás kérdését a Hormuzi-szoros felett, Washington pedig elfogadta Irán díjszedési jogát. Egyelőre kérdőjeles az is, hogy azonnal hatályba lép-e a megállapodás, máris szabadon folyhat az olaj és düböröghetnek a kereskedelmi hajók motorjai a díjmentesen megnyílt Hormuzi-szorosban, vagy mindez csak a pénteki aláírás után kezdődik.
Irán megerősödve került ki a konfliktusból. Trump háborújának köszönhetően rádöbbent saját zsarolási potenciáljára, bebizonyította, hogy olyan globális gazdasági károkat tud okozni, amivel szemben a világ legerősebb hadereje is tehetetlen.
Félő, hogy Trump újabb közel-keleti békéje az előző kettő hatékonyságát fogja másolni. Libanont továbbra is a Hezbollah tartja sakkban, rakétái árnyékában él Észak-Izrael. Gázát újra a Hámász uralja, amely köszöni szépen, de nem adja át fegyvereit, és nem adja fel céljait, fütyül Trump Béketanácsára, békefenntartóira és „csodálatos” újraépítési terveire. Az előző kettő regionális kérdés, „csak” Izraelt veszélyezteti, Irán veszélyességéből viszont az egész világ ízelítőt kapott máris.