Benyújtotta a kormány az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló javaslatot. A dokumentum különösen az Európai Unió Helyreállítási és Ellenálló-képességi Tervéhez kapcsolódó, úgynevezett szupermérföldkövek határidőben való teljesítését szolgálja. Elfogadása a magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) között létrejött, a miniszterelnök és az EB elnöke közötti politikai megállapodás végrehajtásának részét képezi.
Rögzítik azt is, hogy a törvényjavaslat kizárólag az európai uniós forrásokhoz való hozzáféréshez kapcsolódó intézményi és jogállamisági feltételek teljesítésére irányul, a szabályozás nem érint ideológiai vagy világnézeti kérdéseket, nem kapcsolódik migrációs politikai tárgykörökhöz, és nem vet fel az Ukrajna európai uniós csatlakozásával összefüggő kérdéseket.
A Tisza-kormány benyújtotta Magyarország módosított helyreállítási tervét az Európai UniónakA Tisza-kormány benyújtotta az uniós források hazahozatalához szükséges törvényjavaslatotA javaslat szigorítja a vagyonnyilatkozat-tételre és annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, ezzel összefüggésben bővíti az Integritás Hatóság hatásköreit, rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről, módosítja a büntetőeljárásról szóló törvényt a korrupciós bűncselekményekkel szembeni szigorú fellépés érdekében, továbbá az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításával erősíti az egyes fizetési műveletek átláthatóságát.
Az indítvány a közbeszerzések átláthatósága és a közpénzekkel való felelős gazdálkodás érdekében továbbá jelentősen kiterjeszti a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén közzétételre kötelezett szervek és a közzéteendő adatok körét is.
Elfogadása a magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) között létrejött, a miniszterelnök és az EB elnöke közötti politikai megállapodás végrehajtásának részét képezi.
Rögzítik azt is, hogy a törvényjavaslat kizárólag az európai uniós forrásokhoz való hozzáféréshez kapcsolódó intézményi és jogállamisági feltételek teljesítésére irányul, a szabályozás nem érint ideológiai vagy világnézeti kérdéseket, nem kapcsolódik migrációs politikai tárgykörökhöz, és nem vet fel az Ukrajna európai uniós csatlakozásával összefüggő kérdéseket.
A javaslat szigorítja a vagyonnyilatkozat-tételre és annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, ezzel összefüggésben bővíti az Integritás Hatóság hatásköreit, rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről, módosítja a büntetőeljárásról szóló törvényt a korrupciós bűncselekményekkel szembeni szigorú fellépés érdekében, továbbá az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításával erősíti az egyes fizetési műveletek átláthatóságát.
Az indítvány a közbeszerzések átláthatósága és a közpénzekkel való felelős gazdálkodás érdekében továbbá jelentősen kiterjeszti a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén közzétételre kötelezett szervek és a közzéteendő adatok körét is.
Az országgyűlési képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozati kötelezettséget a javaslat kiterjeszti a központi költségvetésből állami támogatásban részesülő pártok, civil szervezetek névjegyzékében feltüntetett képviselőire, azaz a pártelnökökre, ügyvezetőkre is. A politikai felsővezetőnek és családtagjainak az új szabályok szerint 2027. január 31-ig kell vagyonnyilatkozatot tenniük.
A vagyonnyilatkozat tartalmát és formáját az országgyűlési törvény mellékletében határozzák meg. A vagyonnyilatkozatokat a jövőben elektronikus úton, azonosítást követően lehet benyújtani. Az ehhez szükséges nyilvántartási rendszert és felhasználói felületet az Országgyűlés Hivatala működteti majd.
Az előterjesztés új hatáskörökkel ruházza fel az Integritási Hatóságot a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatban. Feladatainak ellátása érdekében a hatóság bármely, az adott ügyben érintett személytől vagy szervezettől a feladat- és hatáskörével összefüggően adatszolgáltatást kérhet. A hatóság az eljárása befejezésekor további jogkövetkezmények levonására is javaslatot tehet, ha pedig kisebb mértékű hiányosságot tár fel, százezertől ötmillió forintig terjedő vagyonnyilatkozati bírságot szabhat ki.
A Büntető törvénykönyv kiegészülne egy új tényállással, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértésével, ami szerint akár két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítése során vagyoni helyzetét lényeges tény tekintetében valótlan tartalmú nyilatkozat tételével, valós tény elhallgatásával, vagy más módon eltitkolja.
Szabályozzák a felsőoktatási tevékenységet nem ellátó kekvák megszüntetését, rendezik feladataik további sorsát, valamint vagyoni viszonyaik lezárását.
Hamar túlesnének rajta
Jövő keddre rendkívüli ülés összehívását kezdeményezte Forsthoffer Ágnes házelnöknél Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter öt törvényjavaslat megtárgyalása miatt, hogy azok elfogadása ne húzódjon az őszi ülésszakra.
Rendkívüli ülést kezdeményezett az uniós források miatt Ruff BálintAz indítvány szerint tárgyalnának az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY-határozat módosításáról, a pedagógusok teljesítményértékelésének megújításához szükséges törvényi rendelkezésekről, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a közös államhatárt keresztező szénhidrogén-szállító vezetékek építésével, üzemeltetésével, fenntartásával, rekonstrukciójával és üzemzavar-elhárításával kapcsolatos együttműködésről szóló Megállapodás módosításáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről, egyes pénzügyi szektort érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról, az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló javaslatról. Ebben az esetben az elfogadás esetleges csúszása a szigorú határidők miatt veszélyeztetné az uniós pénzek hazahozatalát.
