Tűnnek el Eger régi, ikonikus épületei, helyi építészek a még meglévő, értékes házak védelembe vételét sürgetik

- Elbontottak egy kerítést. Nem nagy ügy. Mostanában semmiképpen. De a kerítés tökéletes volt. A házhoz, Egerhez, hozzánk tartozott. Csak most nincs. Eltűnt. Mögötte állt egy tökéletes épület. Egyedi. Összesen még két hasonló van a városban. Mi lesz vele? Eltűnik? Épül helyette társasház? Vagy csak a felismerhetetlenségig átalakítják? Netán megmentik? Nem lehetünk olyan gazdagok - oktalanok, tiszteletlenek, gátlástalanok, mindenki saját maga folytathatja -, hogy pusztítsunk. Senki nem olyan gazdag, még ha értékkel is helyettesítené az értéket. Nálunk gazdagabbak sem próbálják rendszerről rendszerre, ideológiáról ideológiára, divatról divatra eltüntetni a régit. Az identitásukat – így kezdte a szakmának írt, s egyfajta segélykiáltásnak szánt összefoglalóját Dely György, Eger korábbi főépítésze, egy egri tervező iroda vezetője. Felmérései szerint a történeti belváros területének határai folyamatosan befelé tolódnak, a város szerkezete sérül, a régi épületek száma csökken. Sok az üres, romló ház, köztük műemlékek, városi tulajdonok, és sok az üres telek is: turisták által oly’ kedvelt szűk belvárosban is vannak olyan telkek, amelyek már 30-40 éve állnak üresen.

Az épülettulajdonosok, még ha szeretik is a várost, teljesen érthetően meg akarnak szabadulni az általuk nem, vagy nehezen fenntartható, korszerűsíthető épületüktől, s aki ezeket megveszi, az sem a régi értékek megmentésére gondol elsőként, hisz ez nehezebb és drágább is, mint lerombolni a korábbit és építeni helyette egy modernebbet. Vagyis:

– A helyi rendezési és szabályozási tervek, amik egy bizonyos telek beépíthetőségét szabályozzák, évtizedek óta védelemre javasolnak bizonyos épületeket Egerben. A város ezt sokáig komolyan is vette: főépítészi időm alatt megtörtént az első tényleges védelem, majd a következő főépítész, Rátkai Attila idejében elkészültek a vonatkozó rendeletek, néhány épület védelmet is kapott, ám ez a folyamat később elakadt. Közel százharminc, az építészet vagy a kultúrtörténet szempontjából fontos ingatlanról van szó, amelyek közül az utóbbi években sajnálatos módon már több is megsemmisült, mert elbontották, vagy olyan durván átalakították, hogy már rá sem lehet ismerni az eredeti állapotra – fogalmazott lapunknak Dely György építész. Ő az Egri Építészirodában két társával, Komáromi Tassal és Sánta Eszterrel évek óta azért küzd, hogy sikerüljön megmenteni a város arculata szempontjából, fontos, de hivatalosan nem műemléki védettségű, ezért az ingatlanfejlesztőknek jóval kiszolgáltatottabb épületeket.

– Tény, hogy ha építkezésről van szó, akkor egy meglévő, esetleg nem tökéletes állapotú épületet felújítani, átépíteni, rendbe hozni fajlagosan jóval többe kerülhet, mint újat építeni, ráadásul a beépíthető terület is vélhetően sokkal kevesebb lesz, mint az utóbbi esetében. Ezért kellene a városnak lépnie, és védelembe vennie a megőrzendő házakat. Már a kilencvenes években elkészítettünk egy listát, alaposan megindokolva a védelem okait, s ezt azóta gyakorlatilag minden megválasztott polgármesternek megmutattam. A főépítészi iroda is készített egy listát, az építészkamarai tagok is beszálltak egy-egy épület feltérképezésébe, de ezt soha, egyetlen ciklusban sem sikerült a közgyűlés elé vinni. Amikor kértük, hogy legalább változtatási tilalmat vagy ideiglenes védelmet rendeljenek el ezeknél az épületeknél, süket fülekre találtunk – mondták. Tavaly kezdődött meg egy 1920-as években készült iskolaépület lebontása a Maklári úton, ami újból ráirányította az építészek figyelmét erre a lassú, folyamatos pusztulásra. Ráadásul ez az ingatlan korábban a város tulajdona volt, később került magánkézbe. A 90-es évek elején volt legalább egy jelképes támogatás, hogy ha valaki városi szempontból fontos, értékmegőrző munkát csinált a házánál, például megmentett egy régi kaput és nem rakott alumíniumkaput a helyére, annak tudtak adni pénzt. Manapság az önkormányzat a költségvetés helyzete miatt inkább értékesíteni próbál, mint védeni, pláne támogatni. Az a baj, hogy egyre több épület pusztul el, ami a történeti város pusztulását is jelenti. Nyilván kellene valamilyen védelmi struktúra – mondták az építészek –, hogy a kiemelt és a helyi épített örökség is megmaradjon, ennek híján ugyanis egyre több épület jut hasonló sorsra Egerben. Közös felelősség, hogy az elődeink által alkotott értékek a jövő nemzedéke számára is megmaradjanak – fogalmaztak.

– A helyi védelem alá helyezés nem egyszerű tulajdonosi döntés: a jogszabályok szerint ehhez minden esetben értékvizsgálati dokumentáció szükséges, amelyet erre jogosultsággal rendelkező szakember készíthet el, s ez alapján dönthet a közgyűlés arról, hogy egy adott épület valóban indokoltan részesüljön helyi védelemben. A helyi védelem célja, hogy az országos műemléki védelemben nem részesülő, de a város története, városképe vagy építészeti öröksége szempontjából jelentős értékek fennmaradását biztosítsa – kaptuk a választ kérdéseinkre az egri polgármesteri hivataltól. A város költségvetésében 2026-ban 6 millió forint áll rendelkezésre az értékvizsgálatok elkészítésére, míg az elmúlt években jellemzően erre nem volt külön forrás – tették hozzá. Ez az összeg természetesen nem elegendő valamennyi felmerült épület vizsgálatára, de lehetőséget teremt arra, hogy a folyamat megkezdődjön, és a legfontosabb esetekben előrelépés történjen – fogalmaztak. Hangsúlyozták, hogy a védelemre javasolt ingatlanok jelentős része nem az önkormányzat, hanem magánszemélyek, vállalkozások vagy egyházi szervezetek tulajdona. A helyi védelem értékőrző eszköz, ugyanakkor korlátozásokat is jelenthet a tulajdonos számára, ami akár az ingatlan hasznosíthatóságát és forgalmi értékét is befolyásolhatja. Ezért minden esetben mérlegelni kell az örökségvédelmi szempontokat, a tulajdonosi érdekeket és a város fejlődésének igényeit is.