Június 2-án rendezte meg az Amnesty International Magyarország Kontent, közösség, forradalom címmel azt az eseményt, amelyen a fiataloknak az online térben történő politikai szerepéről beszélgettek a résztvevők. A politikai nyelv dinamikusan változik az utóbbi években. Ahogy az első előadó, Oross Dániel, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának ifjúságpolitikával is foglalkozó munkatársa elmondta, a kereslet, azaz a fiatalok felé hosszú éveken át visszatérő kritika volt, hogy miért nem elég aktívak közéleti témákban, de kevesen tulajdonították ezt a kínálat, azaz a politika hibáinak. Civilizációs korszakváltás zajlott le, a digitalizáció már a mindennapok része lett, a genZ, azaz a Z generáció, amely az 1997 és 2012 közötti korosztály jelenti, pedig már ebbe született bele.
A kontentnek a politikában is pörögnie kell, de nem úgy, mint ahogy azt korábban megszokhattuk.
Leszállóágban van azoknak az influenszereknek a csillaga, akik napi rendszerességgel posztolják a reklámokat, és csak a legjobb szögből, legszebb oldalukból láthatjuk őket. A smink mellett a bőrhibáknak is látszódniuk kell – mondta ki Oross, detektálva az átalakulás mozzanatait, ami a politikai változással együtt jelentkezik. Nem az „átvágok egy szalagot” videók aratnak nagy sikert, hanem az, amikor Magyar Péter kiáll a Sándor-palotába és elcsodálkozik azon, hogy a szemben lévő erkélyen ott van Orbán Viktor.
„Ez teljesen tudatos kommunikáció a Tisza részéről, beengedik a a színfalak mögötti jelenetekbe a követőiket, nem mesterkélten zajlanak a történések” – vélekedett a kerekasztal-beszélgetésen Jelinek Anna, a 444 videós újságírója. Rajta kívül Szabó Enikő (résztvevő és mentor, FEL! Program), Mester Maja (riporter, Balzac) és Martini Noémi (HVG) osztotta meg a gondolatait, a moderátor a 24 videós újságírója Bánszegi Rebeka volt.
Abban mindannyian egyetértettek, hogy a Tisza sokkal hitelesebb és átütőbb a közösségi térben a Fidesznél, amely bár próbálkozott tartani a lépést, rendre zsákutcákba futott a trendek, tartalmak másolásával, vezető üzeneteik szintén nem találták meg a közös hangot a fiatalokkal. „Magyar Péternek a NER-ben komfortos pozíciója volt, amiből nem feltétlenül kellett volna kilépnie. Kockázatot vállalt, a fiataloknak pedig ez az egyik legnagyobb ismérvük.
A Fidesz folyamatosan a biztonsággal kampányolt, ami egyszerűen nem szexi egy fiatalnak. Nem akarunk biztonságot ebben a korban, izgalmat akarunk, reményt, tüzet.
Magyar Péter személye pont ilyen volt” – jelentette ki Martini Noémi. Miután az elmúlt tizenhat év propagandájában a centralizált és kormányzati irányítás alatt álló médiának óriási szerepe volt, így a beszélgetés hangsúlyos része lett „az újságírás jövője a Tisza-kormánnyal” tematika, ami ugyancsak kihívást jelent nemcsak a politikusoknak, de a sajtómunkásoknak is.
Magyar Péterék jóval nagyobb szabadságot ígértek az újságíróknak, amit egyelőre be is tartanak, Martini szerint azonban a Magyar-féle influenszerpolitikának árnyoldala is lehet a szakmára nézve. „Mióta új kormány van, azóta (Magyar Péter) profi stábbal mindent végig élőben közvetíttet. Ebben nagyon erős kontrollt is érzek. Mindenhova követhettek – üzeni a kormányfő –, de csak oda, ahova én akarom, azután úgy vágom meg a videókat, ahogy én akarom. Ez később problémát jelenthet nekünk.”
Jelinek Anna elmondja, hogy korábban ahhoz voltak szokva, hogy jó esetben a levegőbe tudtak belekiabálni egy erős kérdést – aminek idővel ugyan súlya lehetett –, viszont akkor és ott nem válaszolt rá a politikus.
„Most, ha megkeresünk egy kormánypárti politikust, kis túlzással már másnap vállal egy kétórás interjút. Ez pedig egészen más típusú felkészülést igényel nekünk is, mint az elmúlt években”
– kapcsolódott a témához a 444 újságírója.
Arról viszont megoszlottak a vélemények, hogy a mostani rendszerváltást lehet-e GenZ-forradalomnak nevezni. Oross szerint nem született még olyan átfogó kutatás, ami ezt egyértelműen kijelenti, ellenben úgy véli, a rendszerbontó nagykoncert hasonló sikert aratott, mint az 1990-ben létrejött Rock the Vote kampány Amerikában. Jó eséllyel most nálunk is elindult egy ehhez hasonló folyamat, amit majd a történészek megítélnek.
Nők a politikában és a munkaerőpiacon
Egy 8–25 év közötti fiatalokból álló budapesti, egy pécsi és egy szegedi, csapat gyártott rövid videós tartalmakat azért, hogy a nők munkaerőpiaci helyzete és az azzal kapcsolatos (jog)tudatosság teret kapjon a közösségi médiában is, ők ezen a rendezvényen mutatták be FEL! néven indított programjukat. Az Amnesty szerint Magyarországon a nők még mindig közel tizennyolc százalékkal keresnek átlagosan kevesebbet, mint a férfiak, és ez az újságírásban sincs másként, mint ahogy a politikában sem. „Én úgy látom, hogy a női politikusok még mindig vagy a mosolygós, törődő, anyukás stílust, vagy a nagyon szigorú, határozott perszónát veszik fel. Én várom, hogy a megjelenésük ne csak e kettő között tendáljon” – mondta Mester Maja. Szerinte jó lenne, ha végre igazi személyiségüket is megmutatnák a politikus nők. A jelenleg gimnazista újságíró később hozzátette, hogy gyakran érzik, hogy lenézik őket az interjúalanyok, akik a beszélgetés előtt nem igazán tudják elképzelni, hogy fiatal nőként is képes valaki velős kérdéseket feltenni a közéletről.
