egészségügy;kórház;összeférhetetlenség;Magyar Orvosi Kamara;Álmos Péter;

Álmos Péter - Korábbi felvétel

Javaslatot készít a Magyar Orvosi Kamara az egészségügyi összeférhetetlenségi helyzetek rendezésére

A szervezet vezetője szerint az egészségügy helyzete olyan, mint amikor egyszerre kellene egy autót szerelni és menni is vele.

Javaslatot készít a Magyar Orvosi Kamara (MOK) az egészségügyi összeférhetetlenségi helyzetek rendezésére - mondta el az Indexnek adott interjújában a köztestület elnöke.

Álmos Péter elmondta, a rendőrségnél már működő gyakorlat mintájára be kellene jelenteni ezeket a személyes kapcsolatokat, a minisztérium pedig átlátható módon engedélyezhetné őket, ha egyértelmű, hogy sem a betegellátás, sem a kollégák képzése nem sérül. A szervezet vezetője minderről az Uzsoki Utcai Kórház ügye kapcsán beszélt. Itt a főigazgató, Ficzere Andrea férje és gyermekei is operálnak az intézményben, részt vesznek a fizetős ortopédiai műtétekben, és az állami ellátásban is az ortopédiai osztályon dolgoznak együtt. A MOK elnöke szerint a törvény világosan tiltja ezt a helyzetet, és a jogbiztonság alapja, hogy a szabályok mindenkire vonatkozzanak.

Mint mondta, vidéken az összeférhetetlenség sokszor valóban patthelyzetet okoz, mert egy kisebb városban vagy egyetemi centrumban nehezebb megoldani, hogy azonos szakterületen dolgozó orvosházaspárok ne ugyanabban az intézményben dolgozzanak. Budapesten viszont szerinte ez az érv kevésbé erős, mert több hasonló profilú kórház működik. A MOK elnöke az állami és a magánellátás összefonódását is bírálta. Úgy fogalmazott, a hálapénz rendszerszintű jelenléte rendkívüli mértékben visszaszorult, de a pénzek egy része a magánellátás irányába csatornázódott át. Az állami ellátásból a magánellátás felé történő átáramlás önmagában lehet jogszerű, a fordított irányt viszont nem tartja elfogadhatónak.

Az interjúban szó volt arról is, hogy átvilágítás indul a kórházigazgatók és a háttérintézmények vezetőivel szemben, ami akár leváltásokkal is járhat. Álmos Péter azt mondta, vannak vezetők, akik fél-egyórás, gyakorlatilag „kihallgatásszerű” beszélgetéseknek vetették alá az orvosaikat, rosszul bántak a dolgozókkal, és nem lepődne meg, ha az átvilágítás személyi következményekkel járna.

Szólt arról is, hogy a MOK és az új egészségügyi vezetés viszonya is megváltozott: a MOK-hoz és az egykori orvosmozgalomhoz kötődő szereplők közül többen kerültek az Egészségügyi Minisztérium vezetésébe,

a Tisza-kormány pedig visszaállítja kötelező MOK-tagságot és a jogot az eljárásra etikai ügyekben. 

Álmos Péter szerint nincs szervezeti vagy döntéshozói összefonódás a MOK és a minisztérium között, de természetes, hogy több ügyben hasonló szemléletet képviselnek. Hangsúlyozta, a kamarának továbbra is kötelessége megőrizni a kritika képességét. Az egészségügy helyzetét egy mondatban úgy foglalta össze: „olyan a helyzet, mint amikor egyszerre kellene egy autót szerelni és menni is vele.”

Az ok ugyanaz, mint Karácsony Gergely esetében,