Magyar Péter: Egyetlen állami poszt se válhat a bukott vezető meghosszabbított árnyékává

Olyan szabályozást fogunk bevezetni, amelyek helyreállítják az állami intézményekbe és a jogállamba vetett bizalmat és amelyek biztosítják, hogy egyetlen állami poszt se válhasson a bukott vezető meghosszabbított árnyékává - közölte mai parlamenti beszédében Magyar Péter.

A miniszterelnök a megjelölt 20 perc helyett bő fél órán keresztül beszélt, azzal kezdte, hogy az uniós pénzek hazahozataláról szóló megállapodás történelmi lépés volt, a 16,4 milliárd forint mellett újra elérhetővé vált többek között az Erasmus-program. Majd arról beszélt, hogy kemény tárgyalásokra volt szükség, mert az Orbán-kormány azt hazudta a magyaroknak, hogy az EU ideológiai okokból fagyasztotta be az uniós forrásokat, s Brüsszel helyett Magyarország fejlődését állította meg. Az EU-val folytatott tárgyalásokon nem volt szó sem Ukrajnáról, sem a háborúról, sem óvodások átoperálásáról, hanem a korrupción volt a hangsúly - hangsúlyozta.

A miniszterelnök ismételten ígéretet tett arra, hogy kibővítik az Integritás Hatóság jogköreit, erősebb lesz a politikusok elszámoltathatósága. Bejelentette azt is, hogy Magyarország benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez, a kekvákat átalakítják. „Vessünk véget a lopás korszakának” - összegezte mindezt a kormányfő.

Beszédében Magyar Péter jórészt magát ismételte, felidézte az Orbán-kormány képzelt háborúit képzelt ellenfelekkel, a magyar emberek pénzéből finanszíroztak EU-ellenes kampányokat, nemzeti konzultációkat. Összesen 1360 milliárd forintot költöttek a gyűlöletkampányokra - jelezte.

A miniszterelnök hosszan beszélt arról, hogy miért van szükség Sulyok Tamás elmozdítására a hivatalából. Elmondta, hogy amikor a nemzet egysége sérült, amikor a demokratikus intézményekbe vetett bizalom sérült, és amikor meg kellett volna szólalnia, akkor Sulyok Tamás rendszeresen hallgatásba burkolózott, és mivel a köztársasági elnök nem védte meg a jogállamot és a demokráciát, a magyar emberek védték meg azt tőle és Orbán Viktortól április 12-én. Felelevenítette azt is, hogy az államfő is látványosan kerüli, hogy orosz felelősségről beszéljen például a háború kapcsán, mert számára a volt miniszterelnök szava az első. Ezért közölte, hogy az összes állami intézmény méltóságát helyre fogják állítani, a köztársasági elnöki intézményét is.

A Varga Mihály vezette jegybankról Magyar Péter elmondta, hogy a kormány stratégiai partnerként tekint rá és tiszteletben tartja a függetlenségét. Végezetül ismét elmondta, hogy holnap Berlinbe, szerdán Párizsba megy, s vissza fogják építeni a Magyarországba vetett bizalmat, s hisz abban, hogy Magyarország előtt jobb évek állnak.

Toroczkai László felszólalásában a Fidesz álláspontjával erősen egybehangzó kommentárt fogalmazott meg, például kifejtette, hogy szerinte is politikai okok miatt tartották vissza az uniós forrásokat Magyarország felé, majd arról beszélt, hogy a Politico szerint amúgy sincs itt még a pénz, csak politikai megállapodást kötöttek róla. Ezen túl hiányolta annak kifejtését, ilyen konkrét feltételei voltak a megállapodásnak, és Ursula von der Leyen állítólagos korrupciós ügyeiről kellett volna beszélni. Azt is állította, hogy a migrációs paktum kérdésében nincs mozgástere a kormánynak.

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke beszédében kiállt Sulyok Tamás mellett is, mondván, más köztársasági elnököknél is előfordultak botrányos döntések, ide sorolta például, hogy Göncz Árpád 1990-ben köztársasági elnöki kegyelmet adott a gyerekgyilkos Varga Bélának (a halálbüntetését változtatta életfogytiglan tartó szabadságvesztésre - a szerk.). Ezért a köztársasági elnököt szerinte Magyar szimplán nem mozdíthatja el, nem építhet diktatúrát.

Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője felszólalásában arról beszélt, hogy a lex Orbán után itt a lex Sulyok, azaz a Tisza személyre szabott jogalkotással akar poitikai bosszút végrehajtani. A vita szerinte a magyar közjogi rendszer stabilitásáról szól, hagyják-e, hogy a miniszterelnök kénye-kedve szerint alakítsa azt. Szerinte ilyenre még nem volt példa - jelentette ki, mire a tiszás képviselők nevetésben törtek ki. A frakcióvezetőnek 1948 jutott eszébe, amikor Rákosi Mátyás és Gerő Ernő nyomására távolították el Tildy Zoltán akkori kisgazda köztársasági elnököt.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője beszédében azt kifogásolta, hogy a miniszterelnök megint az előző kormányokkal foglalkozott, miközben az Orbán-kormány eredményeiről nem beszélt. A volt kancelláriaminiszter azt mondta, minden uniós pénznek örülnek, de tudni szeretnék, mit vállalt ezekért a Tisza, például elfogadta-e a migrációs paktumot. Sulyok Tamás esetleges elmozdítását visszamenőleges jogalkotásnak nevezte, amely visszamenőleges jogszabályok miatt akár az eddig megkapott uniós pénzeket is visszavehetik.