A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben, közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete. Tehát az egyházi vagy magántulajdonban levő iskolák pedagógusai nem tagjai a Karnak, rájuk nem vonatkozik a kötelező érvényű tagsági jogviszony. A Nemzeti Pedagógus Kar valójában hivatásrendi kamara, és nem munkavállalói érdekképviselet, tehát nem szakszervezet. Elnöke az alapítás, 2013. szeptember 1. óta Horváth Péter.
Emlékeim szerint a pedagógus társadalom nem volt boldog a „kényszersorozással” gründolt pedagóguskamarától, de az orbáni önkény – mint annyi más területen – itt is felülkerekedett. Az új oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit nemrég bejelentette, hogy megszüntetik a pedagógusok számára kötelező NPK-tagságot. Sose feledjük, hogy elsősorban azért hozták létre az NPK-t, hogy az új köztestületre hivatkozva ki tudják kerülni a szakszervezetekkel és a szakmai szervezetekkel való párbeszédet, mondván: ebben az alakzatban van a legtöbb pedagógus.
Olyan tagdíjmentes/ingyenes kamarát hoztak létre, amely kötelező érvénnyel csak az állami és önkormányzati pedagógusokat tömörítette, azt is remélve, hogy az egyházi és magániskolák vezetői majd saját hatáskörben megregulázzák az engedetlen tanárokat. A hozzávetőlegesen 100 ezer fős NPK üzemeltetési költsége mindössze évi 120 millió forint, tagdíj hiányában értelemszerűen a központi büdzsé terhére. Nem nagy ár a pedagógus társadalom féken tartásáért. Kíváncsi vagyok, hogy mekkora létszámmal fog működni az önkéntes NPK!
A Tisza-kormány egészségügyi minisztere más ösvényen jár. Dr. Hegedűs Zsolt már korábban bejelentette, hogy javaslatot tesz a Magyar Orvosi Kamara (MOK) kötelező tagsági rendszerének és korábbi jogköreinek visszaállítására. A kötelező orvosi kamarai tagságot 2023-ban szüntette meg az Országgyűlés. Két nap alatt átment a kormány törvénymódosító javaslata a parlamenten: az előterjesztő Pintér Sándor azt állította, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) veszélybe sodorta a betegek biztonságos ellátáshoz való alapjogát azzal, hogy hatalmával visszaélve nyomást gyakorol az orvosokra, fenyegeti őket. Az Országgyűlés 122 igen, 31 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta a benyújtott törvénymódosító javaslatot, amely nemcsak megszüntette a kötelező orvosi kamarai tagságot, hanem automatikusan ki is léptette az orvosokat a kamarából. Csak az maradhatott tag, aki harminc napon belül erről külön nyilatkozatot tett.
Nem omlott össze a hivatásrendi kamara. Az orvosok szakmai szerveződése a XIX. századra nyúlik vissza. 1837-ben létrehozták a Magyar Királyi Orvosegyesületet, majd az induló Orvosi Hetilap 1857-es számában Markusovszky Lajos meghirdette: „Célunk a magyar orvostársadalom és -hivatás emelése, az orvosok állásának szabályozása az államhoz, a közönséghez és ügyfeleinkhez.” A MOK-nak tehát komoly és hosszú története van, tevékenysége sajnálatosan 1949 és 1988 között szünetelt. A kamarai honlap bemutatkozó félmondata így szól: „A Magyar Orvosi Kamara (MOK) minden Magyarországon működő orvos független, demokratikus, céhszerű testülete…” - azaz az összes humánorvosi praxisra kiterjed, a jövőben vélhetően megint kötelező érvénnyel.
De az oktatás és az egészségügy területét érintő kamarai változások miatt ismét napirendre kerülhet a gazdasági kamarák „besorozott” tagságának jövőbeni sorsa is.
Napjainkban a Nemzeti Agrárkamara vonatkozásában kötelező a tagság (fizetős), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában (MKIK) „csak” regisztrálni kell, és vállalkozásonként évente ötezer forint a kötelező hozzájárulás, amelyet nemfizetés esetén adóként hajtanak be. A Parragh-korszak (2000-2024) nem sok jót hozott a rangos köztestületnek, hiszen az egykori elnök a Fidesz-kormányok intézőjeként tevékenykedett, és a végrehajtó hatalom zsoldjába állította az MKIK-t. (A kata likvidálását is a volt elnöknek köszönhetjük.)
2024 novemberétől az MKIK új elnöke egy ismert üzletember, Nagy Elek lett, akit korábban már a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) vezetésére is felkért a tagság. Esetében érdemes megemlíteni, hogy tavaly nyáron – a volt miniszterelnök hívására – részt vett az első Digitális Polgári Kör alapításában, Orbán Viktor mellett Dopeman és Rákay Philip társaságában. Személyes pártpreferenciájához (és zenei ízléséhez) semmi közöm. Nyílt politikai szerepvállalása ellenére is bízom abban, hogy a jelenlegi kormányfővel és minisztereivel olyan együttműködést tud kialakítani, amely a magyar gazdaság és a vállalkozók érdekeit szolgálja.
Nyilvánvaló, hogy a gazdasági kamarák esetében sem kerülhető meg a kötelező kamarai tagság, illetve az azzal járó fizetési kötelezettség kérdése. Én továbbra is az önkéntesség híve vagyok, de igazából nem ez a lényeg. Hanem annak tisztázása, hogy a kormánynak van-e egy jól kistafírozott – kamarának álcázott – végrehajtó szervezete, vagy a magyar vállalkozói közösség rendelkezik-e egy hiteles, szolgáltató jellegű és erős gazdasági önkormányzattal. Nem kérdés, hogy melyik a jó változat.
A szerző közgazdász.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.