Egy angyal lebeg ég és föld között. Jobbjában vörös fonalat tart, amely a földhöz köti, baljában pedig kék fonál vezet az égig. Az angyal köti össze a látható és a láthatón túli világot. Péreli Zsuzsa falikárpitja, az Equilibrium (Egyensúly) a kárpitművészet fellegvárában, a franciaországi Aubussonban aratott világsikert 2002-ben. Most a II. Springfest nyitónapján, Őriszentpéteren, a Malom Látogatóközpont falán láthattuk – az idei fesztivál visszatérő motívumává vált.
Péreli Zsuzsa kiállításának megnyitóján a Fesztivál Akadémia Budapest (FAB) művészeti vezetői, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin beszélgettek Sülyi Péterrel. A dramaturg, rendező, kulturális menedzser tavaly adta át a Virágzás Napjai fesztivál stafétáját a hegedűművész házaspárnak. Az Omega szövegírójaként is ismert alkotó több mint három évtizede hallotta meg az Őrség hívását – Őriszentpéteren azóta is a Hétrétország összművészeti fesztivál gondos gazdája. A vernisszázson előkerültek a hegedűk is. Bár Bartók Béla 44 duója eredetileg pedagógiai céllal született, az a három darab, amelyet hallhattunk – köztük a Preludium és kánon a Két szál pünkösdrózsa motívumával –, minden volt, csak nem „gyerekjáték”.
A zenei magasságok a Malom következő szintjén folytatódtak Fenyő Lászlóval, valamint a tizennyolc éves Kelemen Gáspárral és a huszonkét éves veleméri zongoristával, Farkas Botonddal. Felix Mendelssohn d-moll triója után folytatódott a megkezdett dialógus – zenéről, lélekről, az alkotás megmagyarázhatatlan belső kényszeréről. Kokas Katalin arról beszélt, nem érti, honnan fakad az a szenvedély, amely miatt akár az életét is adná egy koncerten egyetlen zenei gondolatért. Kelemen Barnabás azt vetette fel: Wolfgang Amadeus Mozartnál miért is olyan gyakori a con spirito, vagyis a „lélekkel” zenei utasítás. És ott volt a látszólagos ellentmondás is: erre a koncertre Fenyő László készült a legkevesebbet – és talán a legtöbbet. Évtizedek óta játssza a darabot, és amikor éppen nem játssza, akkor is tovább érlelődik benne.
A mester magával ragadja a fiatalokat, a kamarazene mégsem arról szól, hogy valaki ráerőlteti az akaratát a többiekre,
hanem valódi kommunikációról és egymásra hangolódásról – és ez még csak a jéghegy csúcsa. Sülyi Péter a zen buddhista Lin-csi mester híres példázatával élt: „Ha találkozol Buddhával, öld meg!” A koan nem fizikai gyilkosságra utal, hanem arra, hogy a külső tekintélyek és merev dogmák követése zsákutca lehet. A zen út végcélja mégis az, hogy visszavezessen az emberekhez. Ez az út sokszor rejtélyes: ahogy az a történet is, miként hallotta meg Kelemen Barnabás és Kokas Katalin a Covid idején az Őrség hívását – Bartók Bélától nem függetlenül.
Ahogy annak idején Rátóti Zoltán is meghallotta: kezdeményezésére épült fel a magyarföldi ökumenikus fatemplom, ahol másnap folytatódott a fesztivál. Miközben a bíborheremezők felett ölyvek köröztek, odabent még azt is meghallhattuk a kamarazenekarral és Kelemen Hanna narrációjával, ahogy „ázott legyek nesze hallik”.
Útban Magyarszombatfa felé a Concerto Budapest nagybőgőse, Tabányi Tibor mesélte el: bár este már Budapesten játszik, nem fáradtság hatszáz kilométert utazni egy nap azért, hogy olyan muzsikusokkal zenélhessen együtt, mint a Kelemen Barnabás–Kokas Katalin házaspár vagy Maxim Rysanov brácsaművész. Persze akadt, aki még messzebbről érkezett: a fesztivál egyik önkéntese, egy pilótanő Tirana és Nápoly érintésével jutott el az Őrségbe. És ha nem is egyetlen nap alatt, ifj. Sárközy Lajos tízezer kilométert vezetett le országos turnéja során. Így lépett fel szombaton a Springfesten zenekarával, majd vasárnap a Söndörgővel és Lukács Miklóssal – utóbbi koncerten nemcsak a gyerekek ámultak.
Szombaton Magyarszombatfán Kassai Lajos folytatta a belső út keresésének történetét. Ádám teremtése nyomán beszélt arról, hogyan lesz a gondolatból cselekvés, a szellemből anyag. „Ha sokat gyakorlunk, akkor minden lövéssel egy kicsit közelebb tudunk kerülni önmagunkhoz, az elképzeléseinket meg tudjuk valósítani. Meg tudjuk figyelni azt, hogy a gondolat, a szándék mennyire van kapcsolatban a képességeinkkel. Lassan tárul fel az emberi psziché, és tárul fel a léleknek az a rejtelme, hogy a vágyaink és a képességeink vajon harmóniában vannak-e egymással.”
Harmónia és célba találás: a vonósirodalom egyik sarokkövét, Kodály Zoltán hegedűre és csellóra írt duóját a világ legnagyobb művészei rögzítették lemezre. Kelemen Barnabás és Fenyő László Kassai előadása után újabb ámulatba ejtette a közönséget. Ezután Rátóti Zoltán mutatta meg Hamvas Béla A bor filozófiája című művének ironikus felhangjait – aligha oly módon, amelyet Hamvas rossz néven vett volna. És a zene tovább hömpölygött. Győri Noémi és Madaras Gergely például Wilhelm Friedemann Bach e-moll szonátájából adott elő – olyan Bachot hallhattunk, amely után már nem ugyanúgy ízlik a bor sem. Aztán Szalonna és Bandája erdélyi kalandozásai hajnalig tartó táncházzá alakultak – számos fiatal örömére is –, miközben a klasszikus zenészek már az esti tizenegy órás próbára készültek.
Vasárnap Lendvajakabfa – XIII. századi nevén Fényesfelde – várta a fesztiválozókat. Johannes Brahms után Igor Stravinsky A katona története című műve következett Ascher Tamás rendezésében. A koncerteknek otthont adó pajta, a Hang-Szer tövében idén szabadtéri színpad épült; a nagyszámú közönség szalmabálákon és padokon ülve izgulhatta végig, miként csalja ki a rafinált Ördög (Bezerédi Zoltán) a naiv Katonából (ifj. Vidnyánszky Attila) a tízfrankos hegedűt, hogy gazdaggá, de végtelenül boldogtalanná tegye. A hegedű nem eladó: aki az ördöggel cimborál, azt elviszi az ördög. Azt hiszem, ezt azon az estén sokan magukkal vitték.
Pünkösdhétfőn az első út a templomokba vezetett. Velemér Árpád-kori templomában Kelemen Gáspár várta a közönséget Johann Sebastian Bachhal, a szentgyörgyvölgyi kazettás mennyezetű református templomban pedig a FAB művészei tették ünneppé a nap első felét Bach 4. brandenburgi versenyével és Johannes Brahms B-dúr szextettjével.
Kedves és szórakoztató pillanat volt, amikor a Moldo Duo – Radu Rățoi harmonikaművész és Stefan Diaconu fuvolista – a közönség bocsánatát kérte amiatt, hogy Bartók Béla Román népi táncok című művét nem ortodox módon, hanem saját átiratukban adják elő. Köszönet jár érte. Nemcsak virtuóz volt, hanem hiteles is.
Infó: Fesztivál Akadémia Budapest: II. Springfest. Őriszentpéter, Magyarföld, Magyarszombatfa, Lendvajakabfa (Fényesfelde), Velemér, Szentgyörgyvölgy. 2026. május 22.- 25.
