vendégmunkások;létszámstop;

A stop árnyai

Érdemes a túlzó megállapításokkal csínján bánni, az azonban aligha vitatható, hogy a belső átszervezés kezdeti lépéseinél tartó Tisza-kormány számára az egyik legfontosabb döntés a június elsejére tervezett átmeneti, a nem uniós vendégmunkások foglalkoztatását érintő stop rapid bevezetése. Ha nem így lenne, akkor a hazai idegenforgalmi és a mezőgazdasági főszezont megelőzően aligha vágnának bele a befagyasztásba.

Amennyiben Magyar Péterék végigviszik a választási ígéreteikben is szereplő korlátozást, akkor annak mérhető nemzetgazdasági kihatásai lesznek, amelyek nem a pozitív tartományba esnek. Elsősorban azért, mert a jó eséllyel érkező uniós pénzek és a remélhetően növekvő költségvetési fegyelem árnyékában tervezett beruházások maradhatnak el, ami a majdani magyar dolgozók foglalkoztatását is károsan befolyásolhatja. A munka világának mind a két oldala, a vállalkozások képviselői éppúgy, mint a szakszervezetek éppen ezért hiányolják az ugyancsak a kormányprogramban szereplő társadalmi egyeztetés elmaradását. Minimális igényük az intézkedés fokozatos bevezetése lenne. A balatoni éttermek már vészforgatókönyveket készítenek. A konyhai dolgozók hiánya miatt szűkített étlapban gondolkodnak, sőt akad olyan – józan ésszel ma még elképzelhetetlen – ötlet is, hogy heti egy-két napos szünetet tartanak, mert az általánosan elterjedt munkaadói(!) vélemény szerint a kizsigerelésnek is van határa.

A Vasas Szakszervezet véleménye szerint nem adminisztratív tiltásra, hanem szigorú ellenőrzésre, a magyar munkahelyek elsőbbségének garantálására és egyenlő bér biztosítására van szükség, hogy a külföldi munkaerő ne törhesse le a hazai béreket. Ugyanakkor az elmúlt hat évben 200 ezerrel csökkent a munkaképes lakosság száma. A munkaerő-tartalék gyakorlatilag kimerült.